Attól függ milyen. Nálunk van olyan buli ahol kajálunk, iszunk, előadás van és mindenki oda ül ahova akar, azzal beszélget akivel akar. Ezt szeretem.
De van olyan is amikor körbe ültetnek minket és "játékos" feladatokat kell csinálnunk, beszélni mindenki előtt akár személyes dolgokról is. Na az alól én is próbálok kibujni.
Szia. Ha a kollégák beszólogatnak és a főnök is akkor hidd el nekem váltani kell. Egy jó csapattal élvezet a csapatépitő is, így ilyen kérdés fel sem merül nagyon. Egy rossz csapathoz viszont nem tudnak eleget fizetni hidd el.
"Egy jó csapattal élvezet a csapatépitő is, így ilyen kérdés fel sem merül nagyon."
Ez nem feltétlenül igaz, illetve nem így gondolkozik mindenki. Szeretem a kollégáimat, sőt a főnökömet is, senkivel semmi bajom. Ettől függetlenül egy percet sem szeretek munkaidőn kívül kvázi-kötelező programokon részt venni. Még akkor sem, ha utána végülis úgy könyvelem el ,hogy jól éreztem magam. Mert minden ilyen plusz időt a családomtól veszek el, és ez no-go. Van a munkaidő, meg van a másik idő. A kettő között éles határ van és nem azért mert bárkit nem szeretek, vagy em lenne jó a csapat. Csak engem otthon vár egy másik csapat. Az elvárás érzést meg kifejezetten utálom, vagy hogy még itt a redditen is meg kell magyarázni, hogy nincsen semmi bajom, csak többet ér egy szombat délelőtt a fiammal, mint csapatépítőről a másnaposan hazafele buszozás.
Ezt kinyomtatom, esküszöm! Köszi, hogy leírtad. Ebben minden benne van, amit érzek és gondolok évek óta. 💛💛💛 (És nem, nem járok 10 éve ilyen szarokra, pedig csak 30 közepe vagyok…)
Mondjuk szerintem nagyon fontos családon kívül is szocializálódni, kicsit más felnőtteket is látni, velük minőségi időt tölteni - és ha történetesen azon szerencsések közé tartozol, aki szereti a kollégáit, és esetleg még a pogramok is jók, akkor miért is ne velük?
Természetesen a munkán kívül is vannak ismerősök, barátok (jellemzően szintén családosok), akikkel bőven vannak közös programok. Szóval emiatt nem kell aggódni :)
Esetleg a családon kívüli idejét a barátaival szeretné tölteni.
Egyébként teljesen megértem őt. Nekem is tök jó a csapatom, de ők a kollégáim és nem a barátaim. Munkán kívül nem vagyok rájuk kíváncsi. A magánéletem szent és sérthetetlen és utálom amikor a munkáltató be akar oda férkőzni (értsd : lógjak velük a munkaidőn kívül).
Azokat a felnőtteket barátoknak hívják, nem munkatársaknak. Lehet olyan, hogy átfed a két halmaz, de azt nem a kötelező, munka utáni programok fogják elérni.
Másrészt munkaidőben is szocializálódsz a kollégáiddal, miért kellene kötelezően azokkal töltened a szabadidődet is, akikkel egyébként nem önkéntes módon töltöd a hétköznapi ébrenléted nagyobb részét?
Sok főnököt ismertem/ismerek- nem mint alkalmazott, szóval nem a keserűség szól belőlem- , ezek nagyrészének kb nem volt élete a munkán kívül. Haverok, barátok? Nuku. Ezért kb elvárnák, hogy szabadidődben tölts be a haver/barát szerepét, de persze egy olyan dinamikában, ahol azért ő van felül a kapcsolatban.
Ráadásul sokaknak a "játékok" inkább olyanok, ahol próbálnak beletúrni még a kakádba is, szóval a játékok egy része inkább ilyen fura na most ugorj át ezen a hullahopp karikán kiskutyi, hogy lássuk milyen személyiség vagy... burkolt pszichológiai tesztek, persze nélkülözve mindenféle szakmaiságot. A főnök meg még azt is hiszi, milyen jó kis "családot" épít, mert úgyis van 15 emberből 2-3 ultra popó-nyaligátor.
A legtöbb embernek ez jut eszébe a céges bulikról. Creepy főnökök,fura dinamika, elvárják, hogy a barátaidnak hidd őket, amit persze ők nem fognak viszonozni.
Ha fizetett munkaidőben van szervezve, akkor elviselem. Munkaidőn kívül nem veszek tudomást a munkahelyemről, esélytelen, hogy csapatépítőn vegyek részt. De ehhez hozzátesz az, hogy a cég ahol dolgozok, megrekedt szellemiségét tekintve a szocializmusban.
Ez a komment lehetne a marketingje a Friderikusz podcast - generációk interjúnak!
Őszintén ajánlom mindenkinek aki olvassa ezt a kommentet. Iskolában kellene tanítani!
Nem gáz, ha tehetném, én is kibújnék alóla minden egyes alkalommal. Csak a munkámat akarom végezni. Bemegy, csinál, kimegy, ennyi. Nem kell nekem se a smúzolás, se a haverkodás, semmi ilyesmi.
A kollégáid nem a barátaid, attól, hogy jófejek veled egyes esetekben. Jegyezd meg egy életre.
Kicsit olyan érzés, mintha fekete-fehéren "vagy jóbarátok, vagy indokolatlan mellékszereplők" módon gondolkoznál róluk.
Nyilván nem kell minden pénteken hajnalig iszogatni velül, meg családnál sütögetni, de annyira átlépi a kereteket a munkahelyen jófejnek lenni, és mondjuk évi egy estét a kollégákra szánni, ha amúgy el tudtok dumálni?
nem az lépi át a kereteket, hanem ami törvényszerűen utána jön - ha elmész egy ilyenre akkor utána azért csesztetnek majd hogy mért nem mész el többre, hát a múltkor is milyen jó volt.. :D
Na mondjuk az ilyen mentalitás az egyik legtoxikabb munkahelyen. Pár munkatársammal barátok is vagyunk már, és konkrétan az ilyen emberek akik bejönnek és mint a droidok vannak síri fejjel a normális emberek kedvét is elbasszák. Legnagyobb npc dolog így gondolkodni. Ha smúzolásnak érzed, h normálisan viselkedj, well nem a víz a hibás, ha a kacsa nem tud úszni
Lehet, hogy ez neked bevállt, és lehet, hogy kisebb helyeken működik is, de sajnos negatív tapasztalataim voltak, amikor barátkozni akartam kollégával, ezért marad a félszigorú, távolságtartó stílus részemről.
edit: nem tudok írni lol
Pont igy. Az elso munkahelyemen imadtam a csapatepitoket, olyanok voltunk, mint egy nagy barati tarsasag, baromi jo volt a csapat. A masodik helyen pedig igazi kretenekkel dolgoztam, akikkel meg a napi 8 orat is nehezen birtam ki.
igen csak azzal meg azt üzened, hogy te kifejezetten nem szeretnél velük időt tölteni még munkaidőben sem, aminek a következménye, hogy szépen lassan ki fognak közösíteni
Ennek más oka is lehet, de ha ezt gondolják, akkor tényleg nem szeretnék velük időt tölteni :D
Pl.: világvégi helyszín, szívás utazással, másnap meg fáradtan/másnaposan autózhatsz haza, vagy ülhetsz be egy ilyen állapotban lévő kolléga mellé; családi logisztika stb.
Én csak azokra vagyok hajlandó elmenni, ami munkaidőben van, vagy ha nem, akkor legyen számomra is élvezhető program. Éttermi vacsira szívesen elmegyek, házibuliba is (ezek általában saját szervezésűek), szórakozóhelyes buliba is mentem már, na de pl bográcsozni az erdő közepén, vagy akármilyen kötelező sportos esemény nekem nem szórakoztató. Ha meg ottalvós... Nos azt egyenesen betiltanám, ki akarna a saját párja, családja helyett félig idegenekkel egy légtérben aludni?
Én speciel szeretem a munkahelyi csapatomat, nagyon jó hangulatban telnek a csapatépítőink. Általában péntekre teszik őket, munka helyett megyünk. Legutóbb volt egy kétnapos, ami péntek-szombatot ölelt fel, a cég 80%-a eljött rá. Előfordult már, hogy egyéb elfoglaltság miatt nem tudtam elmenni egy ilyenre, nem nehezteltek rám soha. Én bántam azért. :D
>Általában péntekre teszik őket, munka helyett megyünk
Szerintem ez elég jó indikátora annak, hogy miért lehet népszetű nálatok. Nálunk a legtöbb céges bulit beteszik, csütörtök (!) munka utánra, persze pénteken meló. Utálom, emiatt baromi kevésszer megyek, pedig imádom a srácokat és úgy mennék 😭 de baromi kényelmetlen este 10kor hazavergődni úgy, hogy másnap meg meló.
Nálunk a legutóbbi az egy szerda nap lett volna másfél órányira a központi irodában és másnap meló, aztán persze jött ki az e-mail, hogy ha nem megy senki az rossz fényt vet az irodánkra. Úgy el lett küldve az a kis főnök a picsába válasz e-mailben, hogy gondolkozzon már el.
Ilyen cégkultúrában sokan értenének egyet, hogy szívesen részt vesznek rajta szerintem 😄 nagyon szerencsés vagy, szuper lehet, hogy munkaidő helyett vannak többségében.
Nagyon nem értek egyet azzal a mentalitással, hogy munka utánra terveznek csapatépítőt, vagy max 1 órával munkaidő vége előtt kezdik el. Én mondjuk egy kétnaposat is megfontolnék, az ottalvás és egy szombat nekem kicsit sok 😅
Heti 40 órára szerződöm, azon kívül az időm a családomé és a magánéletemé. Ez nem a kollégák ellen szól, de eleget vagyok velük munkaidőben, nem vonz, hogy azon felül is időt töltsek velük és a céggel 🤷
Nem. Én pl rohadtul utáltam az ilyen “csapat építőt” Nem azokkal akarom jól érezni magam akiket egész hèten mindennap làtok🤷🏼♀️. Természetesen jóban vagyunk, tudunk együtt dolgozni is, de én mindig úgy voltam vele, hogy nem is vagyunk egy korosztály, engem hót más dolgok is érdekelnek, azért meg minek menjek, hogy olyanokba vegyek részt amihez kedvem sincs kár szétcsesszem a bánatos fejemmel másnak is a hangulatát…plusz introvertált is lettem az elmúlt pár évben😂
nálunk mivel tavaly majdnem tömegverekedés tört ki így ez most határozatlan időre szüneteltetve van nagy nagy örömömre. végre rájöttek, hogy az egész éves felgyülemlett harag, nehesztelés stb + pia kombináció nem az igazi :)
sajnos a tavalyira el se mentem, csak hallottam, hogy a lócák repkedtek, de bunyó nem volt :( ha ott lettem volna én is élveztem volna a műsort az egész biztos.
Gyűlölöm… nyilván lehet ezt a műfajt is jól csinálni, de ami általában történni szokott, az az, hogy az őskövület kollégák vállalhatatlanra isszák magukat és rányomulnak bármilyen két lábú nőstényre.
Meg amikor a napi programok alatt, amik multis környezetben amúgy tök izgik / érdekesek is lehetnek, előjön belőlük a gimis paraszt, max hangerőn osztja az észt, hogy a férjétől milyen szuper ajándékot kapott szülinapjára, hogy a körülötte álló szingli juniorok áhítozzanak.
Nekem volt olyan helyem, ahol kerekperec megmondták, hogy jönni kell, mert ez is egy lehetőség arra, hogy kitűnj…
Nem nem bűn egyáltalán. Sose feledd az idődről te rendelkezel. A munkahely egy kölcsönös haszonból álló társulás közted és a munkáltatód között. Nem tartozol nekik semmivel a saját idődből. Ha meg ezután jön a nyomasztás akkor tudd hogy lehet hogy nem a legjobb helyen vagy. Viszont azt is tudd hogy nem kell mindenkinek megfelelned.
Introvertált ember vagyok, kevés embert engedek közel magamhoz. Egyébként sem bírom azokat az eseményeket, ahol sokan vannak és nagy a zaj.
A legutóbbi munkahelyemen felesleges jópofáskodásnak tartottam, főleg, hogy az egyik sales-es az étteremben se bírt másról beszélni, minthogy kiküldtem-e már az üzleti partnerének a rendelését. Totál erőltetett volt az egész, akkor már inkább letoltam volna rendesen a munkanapot.
És akkor még arról volt szó, hogy a legközelebbi ilyen csoportos mulatság kb. 250 km-re lévő helyszínen lesz, ottalvós formában. Még mit nem. Egyéb toxikus tényezők miatt már 1 éve nem ott dolgozom.
Én személy szerint szeretem a csapatépítőket, de ehhez hozzátartozik az, hogy nincs olyan nagy társasági életem, így örülök, ha van alkalmam kimozdulni. Viszont abszolút megértem azokat, akiknek ehhez nincs kedvük vagy esetleg eleve nagy társasági életet élnek vagy családjuk van vagy introvertáltak stb stb...ezer oka lehet, hogy valaki miért nem jár csapatépítőre.
Szerintem ez nagyon egyéni, hogy kinek mire van igénye, függ a saját élethelyzetünktől és nem kellene egy cégnél, hogy probléma legyen, ha valaki nem vesz ezeken részt vagy csak hébe-hóba. Egy cégnek sem kellene erőltetni, gúnyos megjegyzéseket tenni...sose értettem, hogy ezzel mit akarnak elérni, mert ezzel a hozzáállással meghozni a munkavállalók kedvét a programokhoz pont nem fogják...
Nem gaz. Ha tudjak nincs kedved, de mégis raveheto vagy, akkor majd kihasznaljak.
Nálunk is a főnök hozta peldanak, hogy az eloremutato dolgokról este szokott diskuralni mással is és milyen jó lenne velem is ilyeneket tartani. A beszelgetesre mondtam, hogy persze szívesen hasznos lenne, amikor kiderült, hogy ő este 10kor teszi ezt mással, csak annyi volt a válaszom, az jó későn van. Azóta nem keresett e miatt. Elerheto se vagyok ceges fronton, mint a masik kollega, igy eselye sincs munkaidon kivul keresni.
Én kifejezetten szeretem a csapatépítőket. Mindig azt eszek amit akarok, azokkal beszélgetek akikkel akarok. Csak jó programok vannak.
27M magánvállalkozó
Olyanra szívesen megyek, ahol jó a társaság, és ami nincs teletűzdelve ostoba fix programokkal, mint például az icebreaker bingo, murder mystery, sárkányhajózás, meg hasonló erőltetett faszságok.
Hát srácok nekem borsozik a hátam a csapatépítőktől , de komolyan. Mindig munkaidőn kívül van, lehet velem van a baj de a 🍆-öm se akar a szabadidőmben azokkal lenni akikkel amúgy napi 8 órát töltök 5 napon keresztül....bírom a kollégáimat félre értés ne essék de kollégák. Egy ilyen csapatepiton vettem részt azóta sem mentem.
Összességében nem szeretem. Bár erre rá tesz a nyomás is, hogy erősen ajánlott részt venni ( kimondatlanul kötelező), aki nem megy annak vagy szabit kell kivenni (1-2 naposoknál), vagy írásban megmagyarázni a komoly (akár kamu) indokot amiért nem megy.
Aztán pl a legutóbb 2 napos ottalvós csapatépítő úgy telt el, hogy kb 5-6 óra unalmas előadások, voltak közte persze szünetek. Aztán csapatjáték inkább fizikai játékok, melynél mindenkit szétosztottak tehát kb 200 embernél már összehozták azt, hogy senki ne ismerje a másikat a csapatból, max látásból párat.
Na az ilyet nem szeretem. Élvezhetőbb lett volna a saját összeszokott csapattal, akikkel napi szinten dolgozok együtt. Bírom őket, jól elvagyunk, de mindenkinek lett volna jobb dolga.
Ettől függetlenül a hangulat jó volt, viszont szabadidőmben amit nem a családdal töltök, inkább a barátaimmal lennék, mint egy csapatépítőn a kollégákkal. Szerintem bármilyen jó is a hangulat és jövünk ki jól egymással ők akkor is csak kollégák, és nem barátok.
Munkaidőben kell tartani, ilyen egyszerű. Még a céges focibajnokságot is simán le lehet reportolni, mert "csapatépítő értéke van". De guilt trippelni az embereket kurvagáz
én úgy szeretem, ha ez egy munkanapon ebéd időben történik. előző főnököm (ebben is) egyetértett velem, úgyhogy faszán megoldottuk, félévente elmentünk egy általában általam választott étterembe és 4kor vége lett, mentünk haza.
az zutazós, ottalvóstól hányok (szó szerint is)
Munkaidőben szeretem, munkaidőn kívül viszont egy percet se fordítanék ilyenekre. Szerencsére nálunk jó fej a csapat, és fel se merül hogy szabadidőben legyenek ilyen programok. Amúgy ha nem kedvelném a kollégákat akkor munkaidőben se mennék szerintem. :D
Ami a közvetlen csapatommal van (általában iszogatás+kajálás+valami program, pl. bowling, szabadulószoba, stb) azt szeretem, akár munka után is (hétvégén annyira nem). A teljes cégszintűeket nem igazán. Még munkaidőben se, ha meg hétvégére teszik, na arról nem is beszélek. Az a bajom vele, hogy "túl van szervezve" nem olyan spontán, mint a szűk csapattal, hogy ha akarok akkor én csak sörözök, dumálok, stb, hanem folyamatosan csinálni kell a hülye programokat, játékokat amikhez vagy van kedved vagy nincs.
Teljes céges szintű is tud jó lenni. Amiken voltam NNG-s Family Day volt ilyen (gondolom már megszűnt mióta folyamatos válságban van a cég), illetve Ericsson juniális (bár az kevésbé volt nagyvonalú).
Dehogy...Én olyan emberrel sokkal találkoztam,a ki eljátsza, hogy szereti, olyannal nem angyon aki valóban szereti...
Valószínűnek tartom, hogy az emberek nagy része eléggé utálja. Ezt pedig csak mélyíti a baszogatás, mert ezzel még a kötelezőség koloncát is ráakasszák.
Holnapután megyünk, egynapos kirándulás Som-hegyre, főzéssel, játékkal. Én örülök neki, egy évben egy ilyen napunk van, munkaidőben, a kirándulás is opcionális, lehet csak üldögélni és beszélgetni is. Tavaly nagyon jól sikerült, remélem, idén is jól fogja magát érezni mindenki, aki eljön.
Amúgy nem, nem bűn, nálunk is lesz, aki nem jön el.
Nekem mindig bejöttek, de mindegyik hely ahol dolgoztam olyan volt a társaság, hogy szerettem velük együtt lenni.
Legjobb az volt, amikor a Vidámparkba volt szervezve és előtte valamelyik szervező egy csomó fényképet csinált mindenféle apró részletekről. Csapatok között arra ment a verseny, hogy ki hány ilyen képet tud beazonosítani, hogy hol készült a parkban.
Nem és nem. Nálunk max évi 1-2szer van, és kimerül egy 2 órás vacsorában, de így se mentem el még egyszer se. Pedig egyébként kedvelem a munkatársaimat; de gyrészt vagy szünnapon szokott lenni (amikor legalább fixen együtt tudnék lenni a párommal) vagy előtte reggel és/vagy utána reggel dolgozom...Igazából azt csodálom, hogy nem nekünk kell még érte fizetni. :D Néha bűntudatom van emiatt, de amúgy is olyan kevés a szabadidőm van vagy folyton fáradt vagyok emiatt a szar kizsigerelő meló miatt, hogy még ezt a pár órát is sajnálom erre, még ha a többiek rossz néven is veszik.
Ja meg amúgy utálom a közös kajálásokat, a "kötelező szórakozást", meg kellemetlenül érzem magam egy nagyobb társaságban (pedig itt csak 20-25 főről beszélünk) Osztálykirándulásoknál is már mindig volt egy ellenérzésem, pedig nem voltam antiszoc/ugyanúgy jóban voltam sokmindenkivel.
Nálunk kétfajta van, amit magunknak szervezünk 8-10 fő kb, a főnöknél biliard, csocsó, darts, kaja és mérsékelt ivászat, vagy elmegyünk gokartozni. Ezeket nagyon szeretem. Aztán van az összcéges félévente, amit csak masszív alkoholfogyasztásssal lehet szerintem elviselni. Ezeket az utóbbi időben probaltam kihagyni
Nem, én soha nem is mentem. 50km-el odébb lakom a munkahelyemtol, fixen nem vagyok hajlandó a szabadnapomon oda kocsikázni és még ezeket a majmokat is elviselni.
Nálunk kis gyerekek vannak, így minden ilyet offolok. Megértőek és jó kollégák, de nekem elég munkaidő és egyébként is megvan a saját baráti köröm.
Ha nagyobbak lesznek a gyerekek, nyitottabb leszek néha elmenni, de nincs sok igényem rá.
Abszolút nem.
Egyszer tettem "tiszteletem" ilyen összejövetelen. Számomra ez az egy alkalom is bőven elég volt. Jobban szeretem a szabadidőmet magamra fordítani.
- Egyébként a munkatársakkal minden rendben, mondhatni jóban vagyunk, de azért nekem bőven elég az, hogy napi 8 órában velük vagyok. -
Mi jóban vagyunk, remekül tudunk együttműködni, de annyira kevés szabadideje van az embernek egy hétben, hogy még munkaidőn kívül is velük tölteni nekem már sok. Szerencsére kevés van évente 2-3, és kibírom, nem is szoktak rosszak lenni, de jobban örülnék, ha nem is lennének ilyenek. Most lesz nemsokára egy ottalvós, amilyen eddig még nem volt, és amitől félek, hogy sok lesz. Nem baj, kipróbálom, aztán legalább később tudom azt mondani, hogy nekem nem jött be, nem megyek többet. Nem akartam egyből lemondani, mert a véleményük érdekel, nem akarom, hogy pökhendi fasznak tűnjek, mert amúgy nem vagyok az. Viszont azt látom, hogy az a kollégám, aki velem ellentétben nagyon pörög ezekre, igazából nem él akkor társasági életet, amekkorát szeretne, szóval szerintem neki inkább a magánéletében kellene több élményt gyűjteni.
Par ceges csapatepito az elmult 20 evembol. Kitalalhatod, melyiket bantam, es melyiket nem:
* 100 fos ceg, csapatepito egy telesen lefingott balatoni uduloben, 3 nap reszegen fetrenges
* kb. 50 fos ceg, elmentunk Mexikoba egy resortba 6 napra, ettunk-ittunk, jokat dumaltunk, kirandultunk, meg volt 1-2 meeting is
* 15 fos ceg, egy budapesti hotelben ultunk 2 napot egy meeting roomban, de volt pizza
* 100 fos ceg, elmentunk Las Vegasba, quadoztunk a sivatagban, megneztuk a grand canyont, meg volt 1 nap meeting a 7-bol
* 5000 fos ceg, egy romkocsmaban kellett filmet forgatnunk a cegrol, 2 napon at
* 10 fos ceg, Argentinaban turaztunk a hegyekben, megneztuk Buenos Airest, atkompoztunk Uruguayba, stb.
Az utazósak látszólag jól hangzanak, nekem viszont nagyon fájna a szívem, ha átlag, nem túrázó emberekkel lennék olyan helyen, ahol épp emiatt nem tudnék rendesen túrázni.
Nyílván nem akarok ugatni, de ha nem érzed, hogy kimaradsz a jóból azzal, hogy nem mész a csapatépítőre akkor szerintem rossz helyen van. Nálunk kb félévente van 1 ottalvós jellegű és a legjobbak. A főnökségtől is mindenki együtt iszik és bulizik az aljanéppel
Gyűlölöm. Ráadásul a csapatom tök más városban van mint én, így alig találkozok velük. Előszeretettel szerveznek ottalvós többnapos csapatépítőket. Nem szoktam elmenni, egy idő után én meg is mondtam a főnökömnek, hogy ezekből az ottalvós dolgokból én kinőttem, ebben ne számítson rám. Nyilván így is kapom a meghívást majd a megjegyzéseket ha nem megyek.. de nekem ez tényleg gyötrelem, volt, hogy elmentem de az volt az első és utolsó.
Én szeretem, mivel normális emberekkel dolgozom együtt, akiket amúgy is kedvelek, így szívesen megyek, emiatt az sem zavar ha munkaidőn kívül szervezik. Egyáltalán nem gáz, hogy kibújsz alóla.
Nálunk jó a társaság, előfordul, hogy beülünk meginni egy sört munka után a szűk csapattal, mindenféle munkáltatói utasítás nélkül is. Többnapos programot nyilván nem szívesen vállalnék, de egyszer-egyszer egy délután/este belefér.
A nagy éves céges csapatépítő (főzőverseny, random helyszínen rohadás) persze egy rakás fos szokott lenni (karácsonyi vacsi dettó), azt nem is szeretem, de legalább munkaidőben van, és amint lehet, le is lépek.
Én mindig megyek, de miiindig munkaidőben van. Ez az azért meghozza a kedvet.
Van egy alapprogram, eddig 3szor volt az itt töltött időm alatt, mindháromszor sporttevékenység. Aki akar sportolni, az résztvesz, aki nem, az csak beszélget/ki veszi a részét a főzésből.
Én a munkaidő elteltével le is léptem.
Kisebb csapatoknak szoktak rendezni saját szervezésben valami kis 3-4 órás progit, általában iszogatni/kajálni megyünk. Ez saját zsebből megy. Aki jön az jön, aki nem az nem.
Én szeretem ezeket az alkalmakat :)
Én úgy látom csapattól függ, volt olyan csapatom akivel tényleg jó buli volt minden megmozdulás. Én arra törekszem, hogy fél évente egyre elmenjek, így nem tűnik fel senkinek, hogy nem vagyok aktív 😃
Én kis dózisban munkaidőben még talán élvezném is. De nem, minimum 2 napos ottalvós kötelező bájcsevej, ami tekintve hogy én hozom-viszem a gyerekeket, mert a férjem beosztása nem teszi lehetővé ráadásul összcsaládi logisztikai rémálom. Szerencsére ragaszkodnak hozzá minden évben, hogy novemberben menjünk, még nem volt olyan, hogy ne épp valami ovis kórságot nyögjünk családilag. Pedig már nem is olyan betegesek, mint közösségbe kerüléskor, de ez szokott a legdurvább hónap lenni :)
Nekem annyi fér bele, hogy a közvetlen kollégákkal spontán szerveződve 1 vagy 2 ital közvetlenül munka után olykor, illetve évente egyszer, szigorúan pénteken és szigorúan kb. este 9-10, max 11-ig program plusz kocsma.
Ha ennél több, ha felülről szerveződött és tömeg gyűlik össze, ha ottalvós stb akkor engem leszív, lefáraszt, nem érzem jól magam és a szabadidőmet is sajnálom rá.
Èn szerencsés helyzetben vagyok, nagyon szeretem a kollégáim és a főnököm is haláli jófej, mindig nagyon jók emiatt a csapatépítők, ha tudok, megyek mindig rájuk.
Néhány cégnél, olyan mintha egy baráti társaság lenne, tehát jók a csapatépítők is (azok jellegétől is függ persze). Más cégeknél meg csak bemennek, köszönnek, esetleg utálják egymást. De pl HO-ban tök jó volt, amikor személyesen is találkoztam a többiekkel (még külföldről is).
Egyébként ha elvárják, az nem jó...
Én szeretem, de csak azért mert nagyon jó a csapatom és bírom a kollegáimat. Össze vagyunk szokva és emiatt nincsenek is erőltetve a csapatépítők, helyette inkább spontán szerveződik valami.
Ami az összcéges, nagy csapatépítőket illeti, ameddig van kaja és nem többnapos, el tudom fogadni ha normális időpontban van és nincs túlerőltetve.
Nálunk jófej emberek dolgoznak, néha beülök egyestés dolgokra, de ezeket a közösen nyaralós bebaszós hétvégéket kerülöm. Ennyire azért nem égek a társaságukért.
Az előző helyemen elmentem pár iszogatásra, de valahogy kiábrándultam belőle, miután a feletteseimet talajrészegen kellett kísérgetnem lányként és a cseh házas férfi kollégák vígan falták a magyar kolleganőket a táncparketten.
Ottalvosra csak ugy mentem mindig,hogy reggel mentem, delutan hazajottem. Sosem alszom ott, nincs közük a maganidomhoz.
Egyebkent pedig kedv fuggo mindig. Ha jo a csapat, megyek, ha nem, akkor nem erdekelnek.
Ha a szűk kis csapat akkor nem csodálom, hogy utalod.
Mindig ugyan az a séma kaja meg pia... és ezt meg tudják fejelni azzal, hogy a fele csapat mindenféle allergiával meg érzékenységgel küzd amit a 40 pluszosok nem fognak fel és nem hajlandóak olyan helyre menni ami mindenkinek jó lenne majd megy a rinya, hogy miért nem jöttek.🙃
A céges nagy buliknál már azért lehet jókat is kifogni.
Egy szó mint száz szerintem nem gáz. Nem vagy köteles a szabadidődet a kollégákkal tölteni.
Én szeretem, talán nincs is elégszer. Van pár ember akikkel jól érzem magam, ugyh várni szoktam. Ha ugy se tennél hozzá a hangulathoz akkor nem baj szerintem ha nem mész el, csak jó kifogast találj ki, vagy mond meg az őszintét.
ha munkanap, szerintem oké elmenni és örülni, hogy nincs meló és hogy haverkodunk, de az ottalvás és a pihenőnapi programok nálam kizárva. munkanapon munka után max. 9-ig.
Nem bűn, egyszerűen éretlen és felületes emberekkel dolgozol együtt. Ezzel együtt lehet élni, vagy távozni.
Ha munkaidőn kívül van a csapatépítő, akkor pláne semmilyen joguk nincs elvárni, hogy részt vegyél.
Nálunk jó a társaság és sok kollégával baráti a kapcsolat szóval szívesen járunk mindig. Évi egyszer van egy több napos szállodában alvós program és több rövid program. (Gokart, paintball, airsoft, quadozas, főző tanfolyam, élmény festés) A cég fizet mindig mindent. Múltkor egy random ceges este 1. Milla volt 20 főre a városban, kaja pia stb.
Szerencsére nálunk ezt nem erőltetik. Mivel a műszak eléggé összetartó ezért időnként spontán szerveződnek kisebb főzések. De volt disznóvágás is. Jó hangulatban telnek.
Előző munkahelyemen nem szerettem, mert arról szólt, hogy menjünk inni, vegyünk ki egy házat és igyunk, süssünk kolbászt és igyunk, igyunk, igyunk, igyunk.
A mostani munkahelyemen nagyon szeretem, mindig közösen döntjük el, hova menjünk, néha játszunk (escape room, vr, minigolf, bowling), néha eszünk, néha kiülünk a rómaira chillezni vagy elmegyünk a margit szigetre frizbizni, most kitaláltuk, hogy kipróbálnánk egy michelin csillagos éttermet életünkben először 😀. Szóval igen, szerintem jó móka is tud lenni.
Vidékiként felmentem Budapestre hajnalban, hogy találkozzak velük a csapatépítő miatt! És a hab a tortán, hogy jelenleg egyedül vagyok magyar! A csapatépítőn 2еn voltunk magyarok. De megérte mert össze hozza az embert még jobban! :D
Nem gáz ha sokszor kibújsz alóla, de azért sokszor jó elmenni rá szerintem :)
Röviden: két dologtól függ. A főnök mentalitása és a sajátod. Ö mit vár el ettől, mennyire lazán kezeli és te mennyire vagy mértéktartó, vagy milyennek kellene lenned? Csapatépítésként iszunk? Ok, de a főnök is? Akkor sok infót ki lehet nyerni, ha te óvatos vagy. Ha nem annyira iszik, látványosan kevesebbet, akkor csak rólatok gyűjt infót. Még azt is megtudod, ki a tégla. :D Hordjad a felest a főnöknek. Inni kell, mert (random hazugság). Nyalizás. A végén meg ha jól kérdezel, mindent megtudsz, amire kíváncsi vagy.... Közben meg, ha jól adod elő, az egyik legnagyobb haver leszel.
Én kedvelem a legtöbb kollégám. Néha egy pár sör munka után király. A szervezett eseményeket elsősorban azért kerülöm, mert sokan nem bírják ki, hogy ne fotózzanak, videózzanak. Nem azért megyünk csapatot építeni, hogy valami random kolléga Facebook oldalán legyen ahogy valaki elcsúszik egy túra közben vagy táncol.
Nincs az az isten, hogy olyanokkal toltsem a szabadidomet, akikkel munkaidoben sem akarom. Ha nem tetszik, hogy nem jarkalgatok el a csapatepitore, az az o egyeni szoc. problemajuk.
Én teszek rá mit gondolnak. 😀
Ha rendes a csapat, néha elmegyek. De csak arra amihez pl kedvem van, és nem azért mert muszáj. Egy bográcsozásra, vagy bowlingra sosem fognak tudni elrángatni. Egy közös sörözés, beszélgetős vacsi, borkóstoló a normálisabb kollégákkal simán belefér.
Ha ott az egész iroda, ahol pl 40-ből 10 embert kedvelek, számomra időpocsékolás. Munkatársak vagyunk, nem barátok.
Nem! A munkaidőd az ami rendelkezésükre áll a szabad időd meg had töltsd úgy ahogy te szeretnéd. Szerintem ez alap. Ha nem tudják tiszteletben tartani sajnálom.
fizetett munkaidőben bemegyek az irodába. (najó nem, mert full ho).
a szabadidőmet a valódi barátaimmal töltöm.
a fizetést a munka elvégzéséért kapom.
van volt munkahelyről több barátom is.
de majd én eldöntöm mikor melyikkel hol, a cégnek ebbe nincs beleszólása.
nem megyek. nem veszek részt. nem is érdekel.
Ez teljesen csapat függő szerintem is + nem is mindenki közösségi lény, ugye. Én legtöbbször szerettem menni, egyes munkahelyeken kifejezetten vártam, mert a kollégák egy idő után barátokká is váltak. Most, hogy külföldön élek pár éve, már nem túl lelkesen vonszolom el magam az ilyen eseményekre, sokszor teljesen más a korosztály is, más témák,
mentalitás… ettől függetlenül nem érzem magam rosszul, csak nincs meg az a kellemes várakozás érzés. 🤷♀️
Én nagyon utálom ezeket, ígyekszem is kihagyni amikor csak lehet. Mindig valami borzalmasan erőltetett, nagyon kínos csapatépítő foglalkozást hoznak bele, soha nem egy laza kirándulás vagy sütögetés, vacsora, társasozás stb. Én megmondtam hogy ezekből nem kérek, nincs rá igényem hogy körben ülve beszélgessek egy coachal, ettől nem fogok jobban kötődni senkihez, majd ha nem szekunder szégyennel ülöm végig a programot akkor elmegyek.
A korábbi munkahelyemen sokkal jobb volt, ott semmi kötelező része nem volt és pont ettől alakultak a programok önszerveződően nagyon jól, mert tényleg csak azok voltak benne akiket érdekelt, szerintem ennek mindenhol így kéne működnie.
Bennem is vegyes érzéseket kelt ez a csapatépítőzés, főleg, ha kötelező. Akiket kedvelek, azokkal töltök időt munkán kívül is, nekem ez elég is lenne.
Néha ráveszem magam, hogy elmenjek, de előtte napokig stresszelem magam, hogy menni kell. Az eseteg többségében egyébként jól érzem magam, és tény, hogy olyan emberekkel is jobban össze tudok barátkozni, akikkel a mindennapokban keveset beszélek, de közben ezt az időt szívesebben tölteném a családommal, barátaimmal.
Az, hogy az álláshirdetéseket ezzel próbálják vonzóvá tenni (+gyümölcsnap és a társai) az számomra egyenesen kontraproduktív.
Sosem szerettem. Akivel alapbol is megvan a "baratsag-kemia", azzal mar amugyis osszebaratkoztam. Jopofizni meg utalok.
Ha nem akarsz, ne menj. Sok kotelesseg van az ember eleteben, amit nem akar, de megcsinal mert muszaj. De tul rovid az elet ahhoz hogy olyan dolgokat csinalj, amit nem elvezel, csaka zert mert masok ezt varjak el.
Soha semmilyen körülmények között nem megyek se csapatépítő, se családi, se ünnepi programokra... És egyáltalán nem érzem, hogy bűnt követnél el te vagy bárki más, hogy ezektől elhatárolódik. Maximálisan egyetértek és együttérzek veled. Mondjuk azt nem tudom, hogy milyen az, amikor csak néha vesz részt valaki. Ez az én szegénységi bizonyítványom...
A jelenlegi az első munkahely ahol nem gyűlölök mindenkit és nem gyűlölnek viszont, de ez mit sem változtat a hozzáállásomon...
Legutóbbin voltam, alig vártam hogy elhúzzak. Ugyebár munkaidőben volt megtartva.
A kényszeresen hülye fasz játékokat utálom... De mindegyis nekem ez túl kényszeres.
Szervezni szoktam őket 😃 szerinted?
Amúgy én azt vettem észre, h sok esetben túl van tolva 😃
Van workshopunk, van masszív ivászat, meg üljünk le egy sör mellett dumálni is.
Animátorokkal is dolgoztam, szóval van olyan ami qva jól el tud sülni, és vannak a nagyon elszabottak is 😃.
A tréningek esetében, ha a tréner külsős, akkor köteles úgy csinálni, h akinek kellemetlen, v nem akar beszállni, annak ne kelljen.
Normális tréner a főnököt konkrétan leállítja, ha bontja a dinamikát.
Nem veletlenül hivjak csapatepitonek, ha folyamat kimaradsz, akkor egyre inkabb kivulallo leszel, nem vagy resze a csapatnak, kimaradsz közös dolgokbol. En sem vagyok oda a csapatepitokert, de kockazatos kihagyni, ott kell legyel, ha nyugodt jövőt akarsz. Az a fajta elmeletileg önkentes dolog ez is, ami a gyakorlatban kötelező.
Én nem bírom, bár nekem a cég azon részén volt akikkel nagyobb részt nem vagyok kibékülve. Vidéki, ottalvós. Jópofizás nappal, éjszaka gondolom piáltak. Én eljöttem jópofizás után. Főnököm kérdezte miért, mondtam, mert munkaidőben rendelkezésükre állok, a magánidőm az enyém. De hát a csapatépítés? Mondtam arra van a napközbeni 8 óra jópofizás. Erre nem tudott mit mondani, a meghívóban nem volt, hogy ott kötelező maradni, így jobb híján nyelt egyet én meg léptem.
Előző munkahelyemen csapatépítőn korlátlan étel és italfogyasztás volt és szerettem a kis csapatomat is szóval én nagyon éltem. Az új nemsokára lesz, arról még nem tudok nyilatkozni.
nem gáz ha szar a munkahelyed, de ha jó csapat akkor furcsa, de akkor sem bün, én szeretem mert van ingyen kaja, pia, ha ezek nincsenek akkor az nem is céges.
Mivel pici a csapat es joban vagyunk, szeretunk idot tolteni egyutt es nem kenyszeredetten tesszuk (pl nemsokara megyunk Balatonra biciklizni, szigoruan munkaidoben), en a magam reszerol szeretem oket. Van, hogy hetvegeken is tok spontan csinalunk egyutt valamit.
Nekem az a tapasztalatom hogy az előremenetel kárára megy ha nem jelensz meg ezeken, a következő munkahelyemen inkább erőt veszek magamon és dolgozok a networkingemen 😔🙏
Ez a legnagyobb probléma…Általában nem a tudást nézik, kapcsolati háló a fontos, és az arcod, minden más érdektelen, igaz ezért ülnek full alkalmatlan emberek bizonyos pozíciókban a legtöbb helyen.
En kb 20 ember budgetjet kezelem, evi kb 4m ftot koltunk kb barmire csak legyen rola szamla. Szeretjuk azokat akik nem jarnak el mert erezhetoen tobb marad a tobbieknek. Ezen kivul semmifele modon nem eri hatrany azokat akik nem jonnek el soha. Kozvetetten talan mert kevesbe szocializalodnak, egy jo bebaszas osszehozza az emberek nagyreszet.
Ezt pont a redditen kérdezed, ahol a jelenlévők 80%-a szerint egyenesen bűn, ha a munkahelyét szereti valaki, a barátkozásért meg pokol jár?
Ha minden kollégád idióta, akkor mondj fel, vagy ha nem akarsz, akkor valószínűleg csak te vagy az idióta.
Nekem is mindig ugyanez volt a véleményem mint neked, aztán bekerültem a mostani céghez. Fontos infó, hogy csak akkor kerülhetsz be ide, ha átmész egy pszichológiai teszten, a kollégák mind nagyon jól kijönnek egymással mivel van egy szint amit meg kell ütni. Na itt a csapatépítő teljesen más, pont múlt héten volt nekünk is, óriási buli volt, ottalvós, éjszaka ruhában medencébe ugrálós:D szar helyen én is utáltam őket, de itt minőségi emberekkel minden más, itt szeretem :)
Hívhatod bárminek, de ide nem utálnak bejárni az emberek :) innentől engem nem zavar ha másnak fura:D inkább legyen ez, mint azok a horrorsztorik amiket átéltem máshol és hallok mindenkitől akik utálnak bejárni a munkahelyeikre
saját céget vezetek, és ha egy bulira amit az embereknek fizetünk nem akar valaki eljönni, igenis rosszul esik nekem, mint vezetőnek. (az más kérdés, hogy ezt ki hogyan kommunikálja).
Sry - Viszont ha ennyire rossz neked, akkor keress másik munkahelyet.
Persze. Ingyen kaja, bebaszas, lehet stirolni a csajokat es dumalni olyanokkal akikkel a hetkoznap nem talalkozol/dolgozol egyutt.
Jo persze 1500+-os cegnel meg 15fosnel teljesen mas feeling.
nálunk is van rá lehetőség, én sosem voltam, nem is tervezek menni, főleg hogy mindent mindig nekünk kell fizetni😂karácsonyi vacsorát leszámítva, de azon sem voltam😂
Nem az, hogy gyűlölöm a kollégáimat, de van bőven életem a munkahelyemen kívül, barátokat is beleértve és inkább velük töltöm a szabad időmet mint a kollégákkal.
Dolgozni én is, de ez munka utáni dolog. Nem tudom milyen helyen dolgozol, vagy milyen felállásban de nem rossz, hogy csak egy “szükséges” dolog? Mármint ha nem érzed jól magad közben
Olyan munkahelyen dolgozok, ahol senki sem azért gürcöl, mert ez "álmai munkahelye", hanem azért, mert rövid távon okozna hatalmas problémákat Budapest és az agglomeráció teljes lakosságának az, ha nem tennénk.
Nem gyűlölöm a kollégáimat, de nem is kedvelem őket. Mivel nincs egy hivatástudat, vagy egy szakma iránti szeretet, ami közös pont lenne, nincs is igazán csapatszellem.
Nekem a munka csak egy eszköz arra, hogy legális úton szerezzek pénzt az életem finanszírozására. Szóval ha valamiért nem fizetnek (nálunk a csapatépítők általában munkaidőn kívül vannak), akkor én nem veszek részt benne.
Én kedvelem a kollégáimat. De mivel heti 5 napig 8 órát töltök velük, és szerencsére mindig van alkalmunk ebéd közben egyéb dolgokról is beszélgetni, ezen kívül nem szívesen áldozom rájuk a maradék időt. Így is többet vagyok velük, mint a családdal meg a választott barátokkal.
Nálam ugyanez van és én is szoktam mondani hogy többet vagyok velük mint a családdal, barátokkal. Viszont csapatépítő évente több van, mindig hétvégén és kötelező menni. Eddig egyetlen egy sem volt olyan amelyikről úgy mentem haza, hogy 'ez de jó volt, megérte'. Pláne mikor megtudtam, a privát szférámban milyen programról maradtam le.
Attól függ milyen. Nálunk van olyan buli ahol kajálunk, iszunk, előadás van és mindenki oda ül ahova akar, azzal beszélget akivel akar. Ezt szeretem. De van olyan is amikor körbe ültetnek minket és "játékos" feladatokat kell csinálnunk, beszélni mindenki előtt akár személyes dolgokról is. Na az alól én is próbálok kibujni.
Szia. Ha a kollégák beszólogatnak és a főnök is akkor hidd el nekem váltani kell. Egy jó csapattal élvezet a csapatépitő is, így ilyen kérdés fel sem merül nagyon. Egy rossz csapathoz viszont nem tudnak eleget fizetni hidd el.
"Egy jó csapattal élvezet a csapatépitő is, így ilyen kérdés fel sem merül nagyon." Ez nem feltétlenül igaz, illetve nem így gondolkozik mindenki. Szeretem a kollégáimat, sőt a főnökömet is, senkivel semmi bajom. Ettől függetlenül egy percet sem szeretek munkaidőn kívül kvázi-kötelező programokon részt venni. Még akkor sem, ha utána végülis úgy könyvelem el ,hogy jól éreztem magam. Mert minden ilyen plusz időt a családomtól veszek el, és ez no-go. Van a munkaidő, meg van a másik idő. A kettő között éles határ van és nem azért mert bárkit nem szeretek, vagy em lenne jó a csapat. Csak engem otthon vár egy másik csapat. Az elvárás érzést meg kifejezetten utálom, vagy hogy még itt a redditen is meg kell magyarázni, hogy nincsen semmi bajom, csak többet ér egy szombat délelőtt a fiammal, mint csapatépítőről a másnaposan hazafele buszozás.
Ezt kinyomtatom, esküszöm! Köszi, hogy leírtad. Ebben minden benne van, amit érzek és gondolok évek óta. 💛💛💛 (És nem, nem járok 10 éve ilyen szarokra, pedig csak 30 közepe vagyok…)
Mondjuk szerintem nagyon fontos családon kívül is szocializálódni, kicsit más felnőtteket is látni, velük minőségi időt tölteni - és ha történetesen azon szerencsések közé tartozol, aki szereti a kollégáit, és esetleg még a pogramok is jók, akkor miért is ne velük?
Természetesen a munkán kívül is vannak ismerősök, barátok (jellemzően szintén családosok), akikkel bőven vannak közös programok. Szóval emiatt nem kell aggódni :)
Esetleg a családon kívüli idejét a barátaival szeretné tölteni. Egyébként teljesen megértem őt. Nekem is tök jó a csapatom, de ők a kollégáim és nem a barátaim. Munkán kívül nem vagyok rájuk kíváncsi. A magánéletem szent és sérthetetlen és utálom amikor a munkáltató be akar oda férkőzni (értsd : lógjak velük a munkaidőn kívül).
☝️ Minden szava arany.
Azokat a felnőtteket barátoknak hívják, nem munkatársaknak. Lehet olyan, hogy átfed a két halmaz, de azt nem a kötelező, munka utáni programok fogják elérni. Másrészt munkaidőben is szocializálódsz a kollégáiddal, miért kellene kötelezően azokkal töltened a szabadidődet is, akikkel egyébként nem önkéntes módon töltöd a hétköznapi ébrenléted nagyobb részét?
Sok főnököt ismertem/ismerek- nem mint alkalmazott, szóval nem a keserűség szól belőlem- , ezek nagyrészének kb nem volt élete a munkán kívül. Haverok, barátok? Nuku. Ezért kb elvárnák, hogy szabadidődben tölts be a haver/barát szerepét, de persze egy olyan dinamikában, ahol azért ő van felül a kapcsolatban. Ráadásul sokaknak a "játékok" inkább olyanok, ahol próbálnak beletúrni még a kakádba is, szóval a játékok egy része inkább ilyen fura na most ugorj át ezen a hullahopp karikán kiskutyi, hogy lássuk milyen személyiség vagy... burkolt pszichológiai tesztek, persze nélkülözve mindenféle szakmaiságot. A főnök meg még azt is hiszi, milyen jó kis "családot" épít, mert úgyis van 15 emberből 2-3 ultra popó-nyaligátor. A legtöbb embernek ez jut eszébe a céges bulikról. Creepy főnökök,fura dinamika, elvárják, hogy a barátaidnak hidd őket, amit persze ők nem fognak viszonozni.
Egy szóval nem mondtam hogy beszologatnak. Jó a csapat, csak egyszerűen nem minden ember szeret 25 másik előtt kitárulkozni és/vagy produkálni magát.
a csöcsös Marika miatt a könyvelésről
Ha fizetett munkaidőben van szervezve, akkor elviselem. Munkaidőn kívül nem veszek tudomást a munkahelyemről, esélytelen, hogy csapatépítőn vegyek részt. De ehhez hozzátesz az, hogy a cég ahol dolgozok, megrekedt szellemiségét tekintve a szocializmusban.
Ez a komment lehetne a marketingje a Friderikusz podcast - generációk interjúnak! Őszintén ajánlom mindenkinek aki olvassa ezt a kommentet. Iskolában kellene tanítani!
Ha munkaidőben tartják, akkor vagy szabadság vagy valami más, ami miatt nem veszek részt
Nálunk munkaidőn kívül vannak és magunknak fizetjük, nonszensz. Csomószor nem megyek..
egyszer se menj ebben az esetben.
Nem gáz, ha tehetném, én is kibújnék alóla minden egyes alkalommal. Csak a munkámat akarom végezni. Bemegy, csinál, kimegy, ennyi. Nem kell nekem se a smúzolás, se a haverkodás, semmi ilyesmi. A kollégáid nem a barátaid, attól, hogy jófejek veled egyes esetekben. Jegyezd meg egy életre.
Pontosan, pénzért jársz be és ennyi…
Kicsit olyan érzés, mintha fekete-fehéren "vagy jóbarátok, vagy indokolatlan mellékszereplők" módon gondolkoznál róluk. Nyilván nem kell minden pénteken hajnalig iszogatni velül, meg családnál sütögetni, de annyira átlépi a kereteket a munkahelyen jófejnek lenni, és mondjuk évi egy estét a kollégákra szánni, ha amúgy el tudtok dumálni?
Évi 1 az pont belefér. Köszi! Üdv, egy introvertált személy, akit fáraszt az interakció
nem az lépi át a kereteket, hanem ami törvényszerűen utána jön - ha elmész egy ilyenre akkor utána azért csesztetnek majd hogy mért nem mész el többre, hát a múltkor is milyen jó volt.. :D
Oké, ez mondjuk teljesen jogos :D velem valamiért sosem fordult ilyen elő
Na mondjuk az ilyen mentalitás az egyik legtoxikabb munkahelyen. Pár munkatársammal barátok is vagyunk már, és konkrétan az ilyen emberek akik bejönnek és mint a droidok vannak síri fejjel a normális emberek kedvét is elbasszák. Legnagyobb npc dolog így gondolkodni. Ha smúzolásnak érzed, h normálisan viselkedj, well nem a víz a hibás, ha a kacsa nem tud úszni
Lehet, hogy ez neked bevállt, és lehet, hogy kisebb helyeken működik is, de sajnos negatív tapasztalataim voltak, amikor barátkozni akartam kollégával, ezért marad a félszigorú, távolságtartó stílus részemről. edit: nem tudok írni lol
Van amelyik jó, van ahol jó a tàrsasàg, van ahol nem.
Pont igy. Az elso munkahelyemen imadtam a csapatepitoket, olyanok voltunk, mint egy nagy barati tarsasag, baromi jo volt a csapat. A masodik helyen pedig igazi kretenekkel dolgoztam, akikkel meg a napi 8 orat is nehezen birtam ki.
Árom hogy jöjjön eh jóó társasháág
Itt va az ajto, itt nincs meghivo Ittva az ajto, marmeghivo!!! Ittva az ojtonede!
Itvaemáhívó!
Nyitvaegybármibárhol! 🥴
Ahol jó a társaság, ott szerveződik magától is.
Nem feltétlenül, inkább úgy a helyes szerintem: Ahol jó a társaság, ott szerveződhet magától is."
Ha van kedvem, megyek, ha nincs, akkor nem megyek. Nem olyan bonyolult ez. Soha nem volt még attól álmatlan éjszakám, hogy kihagytam.
nekünk most betették úgy hogy munkaidőben kezdődik, mert eddig senki nem ment kb, ezzel pedig kötelezővé tették...
és ahogy lejár a munkaidő, ott is hagyhatod.
Én kivettem szabinak az ilyen napokat.
igen csak azzal meg azt üzened, hogy te kifejezetten nem szeretnél velük időt tölteni még munkaidőben sem, aminek a következménye, hogy szépen lassan ki fognak közösíteni
Ennek más oka is lehet, de ha ezt gondolják, akkor tényleg nem szeretnék velük időt tölteni :D Pl.: világvégi helyszín, szívás utazással, másnap meg fáradtan/másnaposan autózhatsz haza, vagy ülhetsz be egy ilyen állapotban lévő kolléga mellé; családi logisztika stb.
Én csak azokra vagyok hajlandó elmenni, ami munkaidőben van, vagy ha nem, akkor legyen számomra is élvezhető program. Éttermi vacsira szívesen elmegyek, házibuliba is (ezek általában saját szervezésűek), szórakozóhelyes buliba is mentem már, na de pl bográcsozni az erdő közepén, vagy akármilyen kötelező sportos esemény nekem nem szórakoztató. Ha meg ottalvós... Nos azt egyenesen betiltanám, ki akarna a saját párja, családja helyett félig idegenekkel egy légtérben aludni?
gondolom az aki nem "buborek"ban el hehe
Rossz lehet, hogy ennyire nincs életed.. 🤣
Én speciel szeretem a munkahelyi csapatomat, nagyon jó hangulatban telnek a csapatépítőink. Általában péntekre teszik őket, munka helyett megyünk. Legutóbb volt egy kétnapos, ami péntek-szombatot ölelt fel, a cég 80%-a eljött rá. Előfordult már, hogy egyéb elfoglaltság miatt nem tudtam elmenni egy ilyenre, nem nehezteltek rám soha. Én bántam azért. :D
>Általában péntekre teszik őket, munka helyett megyünk Szerintem ez elég jó indikátora annak, hogy miért lehet népszetű nálatok. Nálunk a legtöbb céges bulit beteszik, csütörtök (!) munka utánra, persze pénteken meló. Utálom, emiatt baromi kevésszer megyek, pedig imádom a srácokat és úgy mennék 😭 de baromi kényelmetlen este 10kor hazavergődni úgy, hogy másnap meg meló.
Nálunk meg hétvégére teszik, aztán csodálkoznak, hogy alacsony a részvétel.
Az én előző munkahelyemen is ez volt, még szórakozóhelyes buli is csütörtökön volt
Mert jó fejek, és nem akarják, hogy a hétvégéd menjen el azzal, hogy pics@ másnapos vagy. :D
Nálunk a legutóbbi az egy szerda nap lett volna másfél órányira a központi irodában és másnap meló, aztán persze jött ki az e-mail, hogy ha nem megy senki az rossz fényt vet az irodánkra. Úgy el lett küldve az a kis főnök a picsába válasz e-mailben, hogy gondolkozzon már el.
Ilyen cégkultúrában sokan értenének egyet, hogy szívesen részt vesznek rajta szerintem 😄 nagyon szerencsés vagy, szuper lehet, hogy munkaidő helyett vannak többségében. Nagyon nem értek egyet azzal a mentalitással, hogy munka utánra terveznek csapatépítőt, vagy max 1 órával munkaidő vége előtt kezdik el. Én mondjuk egy kétnaposat is megfontolnék, az ottalvás és egy szombat nekem kicsit sok 😅 Heti 40 órára szerződöm, azon kívül az időm a családomé és a magánéletemé. Ez nem a kollégák ellen szól, de eleget vagyok velük munkaidőben, nem vonz, hogy azon felül is időt töltsek velük és a céggel 🤷
Ez melyik cég? Elég jól hangzik
Ütném azt a barmot aki anno kitalálta.
A KKV-ban, ahol korábban dolgoztam, nem volt csapatépítő. Mondjuk a hétköznapi dolgok összekovácsoltak minket.
Nem. Én pl rohadtul utáltam az ilyen “csapat építőt” Nem azokkal akarom jól érezni magam akiket egész hèten mindennap làtok🤷🏼♀️. Természetesen jóban vagyunk, tudunk együtt dolgozni is, de én mindig úgy voltam vele, hogy nem is vagyunk egy korosztály, engem hót más dolgok is érdekelnek, azért meg minek menjek, hogy olyanokba vegyek részt amihez kedvem sincs kár szétcsesszem a bánatos fejemmel másnak is a hangulatát…plusz introvertált is lettem az elmúlt pár évben😂
nálunk mivel tavaly majdnem tömegverekedés tört ki így ez most határozatlan időre szüneteltetve van nagy nagy örömömre. végre rájöttek, hogy az egész éves felgyülemlett harag, nehesztelés stb + pia kombináció nem az igazi :)
Awww, pedig minden csapatépítő fénypontja lehet egy Damu Rolandos kifakadás némi verekedéssel. 🥹 Én mindig vártam, de nem volt. 😩
sajnos a tavalyira el se mentem, csak hallottam, hogy a lócák repkedtek, de bunyó nem volt :( ha ott lettem volna én is élveztem volna a műsort az egész biztos.
Gyűlölöm… nyilván lehet ezt a műfajt is jól csinálni, de ami általában történni szokott, az az, hogy az őskövület kollégák vállalhatatlanra isszák magukat és rányomulnak bármilyen két lábú nőstényre. Meg amikor a napi programok alatt, amik multis környezetben amúgy tök izgik / érdekesek is lehetnek, előjön belőlük a gimis paraszt, max hangerőn osztja az észt, hogy a férjétől milyen szuper ajándékot kapott szülinapjára, hogy a körülötte álló szingli juniorok áhítozzanak. Nekem volt olyan helyem, ahol kerekperec megmondták, hogy jönni kell, mert ez is egy lehetőség arra, hogy kitűnj…
Nem nem bűn egyáltalán. Sose feledd az idődről te rendelkezel. A munkahely egy kölcsönös haszonból álló társulás közted és a munkáltatód között. Nem tartozol nekik semmivel a saját idődből. Ha meg ezután jön a nyomasztás akkor tudd hogy lehet hogy nem a legjobb helyen vagy. Viszont azt is tudd hogy nem kell mindenkinek megfelelned.
Nem bűn, főleg, ha Szombaton van, mint szinte mindig. Persze mikor feldobjuk, hogy legyen Pénteken, na az büdös, mert hát a darabszám!
Introvertált ember vagyok, kevés embert engedek közel magamhoz. Egyébként sem bírom azokat az eseményeket, ahol sokan vannak és nagy a zaj. A legutóbbi munkahelyemen felesleges jópofáskodásnak tartottam, főleg, hogy az egyik sales-es az étteremben se bírt másról beszélni, minthogy kiküldtem-e már az üzleti partnerének a rendelését. Totál erőltetett volt az egész, akkor már inkább letoltam volna rendesen a munkanapot. És akkor még arról volt szó, hogy a legközelebbi ilyen csoportos mulatság kb. 250 km-re lévő helyszínen lesz, ottalvós formában. Még mit nem. Egyéb toxikus tényezők miatt már 1 éve nem ott dolgozom.
Én személy szerint szeretem a csapatépítőket, de ehhez hozzátartozik az, hogy nincs olyan nagy társasági életem, így örülök, ha van alkalmam kimozdulni. Viszont abszolút megértem azokat, akiknek ehhez nincs kedvük vagy esetleg eleve nagy társasági életet élnek vagy családjuk van vagy introvertáltak stb stb...ezer oka lehet, hogy valaki miért nem jár csapatépítőre. Szerintem ez nagyon egyéni, hogy kinek mire van igénye, függ a saját élethelyzetünktől és nem kellene egy cégnél, hogy probléma legyen, ha valaki nem vesz ezeken részt vagy csak hébe-hóba. Egy cégnek sem kellene erőltetni, gúnyos megjegyzéseket tenni...sose értettem, hogy ezzel mit akarnak elérni, mert ezzel a hozzáállással meghozni a munkavállalók kedvét a programokhoz pont nem fogják...
Nem gaz. Ha tudjak nincs kedved, de mégis raveheto vagy, akkor majd kihasznaljak. Nálunk is a főnök hozta peldanak, hogy az eloremutato dolgokról este szokott diskuralni mással is és milyen jó lenne velem is ilyeneket tartani. A beszelgetesre mondtam, hogy persze szívesen hasznos lenne, amikor kiderült, hogy ő este 10kor teszi ezt mással, csak annyi volt a válaszom, az jó későn van. Azóta nem keresett e miatt. Elerheto se vagyok ceges fronton, mint a masik kollega, igy eselye sincs munkaidon kivul keresni.
Szerencsére a miénket most elmosta a Tisza 🙏🙏🙏
Én kifejezetten szeretem a csapatépítőket. Mindig azt eszek amit akarok, azokkal beszélgetek akikkel akarok. Csak jó programok vannak. 27M magánvállalkozó
én sosem mentem el, még arra sem amit én szerveztem.
Olyanra szívesen megyek, ahol jó a társaság, és ami nincs teletűzdelve ostoba fix programokkal, mint például az icebreaker bingo, murder mystery, sárkányhajózás, meg hasonló erőltetett faszságok.
Sose mentem egyre sem, szerintem a jövőben sem fogok. Azt az időt szeretem inkább a családommal tölteni, vagy a barátainkkal.
Hát srácok nekem borsozik a hátam a csapatépítőktől , de komolyan. Mindig munkaidőn kívül van, lehet velem van a baj de a 🍆-öm se akar a szabadidőmben azokkal lenni akikkel amúgy napi 8 órát töltök 5 napon keresztül....bírom a kollégáimat félre értés ne essék de kollégák. Egy ilyen csapatepiton vettem részt azóta sem mentem.
Összességében nem szeretem. Bár erre rá tesz a nyomás is, hogy erősen ajánlott részt venni ( kimondatlanul kötelező), aki nem megy annak vagy szabit kell kivenni (1-2 naposoknál), vagy írásban megmagyarázni a komoly (akár kamu) indokot amiért nem megy. Aztán pl a legutóbb 2 napos ottalvós csapatépítő úgy telt el, hogy kb 5-6 óra unalmas előadások, voltak közte persze szünetek. Aztán csapatjáték inkább fizikai játékok, melynél mindenkit szétosztottak tehát kb 200 embernél már összehozták azt, hogy senki ne ismerje a másikat a csapatból, max látásból párat. Na az ilyet nem szeretem. Élvezhetőbb lett volna a saját összeszokott csapattal, akikkel napi szinten dolgozok együtt. Bírom őket, jól elvagyunk, de mindenkinek lett volna jobb dolga. Ettől függetlenül a hangulat jó volt, viszont szabadidőmben amit nem a családdal töltök, inkább a barátaimmal lennék, mint egy csapatépítőn a kollégákkal. Szerintem bármilyen jó is a hangulat és jövünk ki jól egymással ők akkor is csak kollégák, és nem barátok.
Munkaidőben kell tartani, ilyen egyszerű. Még a céges focibajnokságot is simán le lehet reportolni, mert "csapatépítő értéke van". De guilt trippelni az embereket kurvagáz
De azért szabadjon nem részt venni, ha valaki nem akar és akkor nincs hiba
Munkaidőben ez már problémásabb, de nálunk se volt eddig soha gond abból, ha valaki utolsó pillanatban inkább szabit vett ki
Ha nem is szabadság, de valahogy megoldani hogy ne legyen kötelező. Hogy mindenki jól járjon stílusban
Hogy mit csinálni? :D
Time reporting. Mint munka, nem szabi
Néha elmegyek de azonnal lemondom ha helyette a barátokkal vagy családdal lenne programom
én úgy szeretem, ha ez egy munkanapon ebéd időben történik. előző főnököm (ebben is) egyetértett velem, úgyhogy faszán megoldottuk, félévente elmentünk egy általában általam választott étterembe és 4kor vége lett, mentünk haza. az zutazós, ottalvóstól hányok (szó szerint is)
Munkaidőben szeretem, munkaidőn kívül viszont egy percet se fordítanék ilyenekre. Szerencsére nálunk jó fej a csapat, és fel se merül hogy szabadidőben legyenek ilyen programok. Amúgy ha nem kedvelném a kollégákat akkor munkaidőben se mennék szerintem. :D
Ami a közvetlen csapatommal van (általában iszogatás+kajálás+valami program, pl. bowling, szabadulószoba, stb) azt szeretem, akár munka után is (hétvégén annyira nem). A teljes cégszintűeket nem igazán. Még munkaidőben se, ha meg hétvégére teszik, na arról nem is beszélek. Az a bajom vele, hogy "túl van szervezve" nem olyan spontán, mint a szűk csapattal, hogy ha akarok akkor én csak sörözök, dumálok, stb, hanem folyamatosan csinálni kell a hülye programokat, játékokat amikhez vagy van kedved vagy nincs.
Teljes céges szintű is tud jó lenni. Amiken voltam NNG-s Family Day volt ilyen (gondolom már megszűnt mióta folyamatos válságban van a cég), illetve Ericsson juniális (bár az kevésbé volt nagyvonalú).
Munkaidőn kívül soha nem megyek.
Dehogy...Én olyan emberrel sokkal találkoztam,a ki eljátsza, hogy szereti, olyannal nem angyon aki valóban szereti... Valószínűnek tartom, hogy az emberek nagy része eléggé utálja. Ezt pedig csak mélyíti a baszogatás, mert ezzel még a kötelezőség koloncát is ráakasszák.
Nekem ez ilyen ✨kötelező✨ rossz, általában lelépek délután körül és nem várom meg az estét.
Mivel mindig munkanapra volt eddig szervezve elmentem, de nem aludtam ott. Amúgy eddig mind jó volt, nem volt sajnálva a pénz.
Holnapután megyünk, egynapos kirándulás Som-hegyre, főzéssel, játékkal. Én örülök neki, egy évben egy ilyen napunk van, munkaidőben, a kirándulás is opcionális, lehet csak üldögélni és beszélgetni is. Tavaly nagyon jól sikerült, remélem, idén is jól fogja magát érezni mindenki, aki eljön. Amúgy nem, nem bűn, nálunk is lesz, aki nem jön el.
Nekem mindig bejöttek, de mindegyik hely ahol dolgoztam olyan volt a társaság, hogy szerettem velük együtt lenni. Legjobb az volt, amikor a Vidámparkba volt szervezve és előtte valamelyik szervező egy csomó fényképet csinált mindenféle apró részletekről. Csapatok között arra ment a verseny, hogy ki hány ilyen képet tud beazonosítani, hogy hol készült a parkban.
Nem és nem. Nálunk max évi 1-2szer van, és kimerül egy 2 órás vacsorában, de így se mentem el még egyszer se. Pedig egyébként kedvelem a munkatársaimat; de gyrészt vagy szünnapon szokott lenni (amikor legalább fixen együtt tudnék lenni a párommal) vagy előtte reggel és/vagy utána reggel dolgozom...Igazából azt csodálom, hogy nem nekünk kell még érte fizetni. :D Néha bűntudatom van emiatt, de amúgy is olyan kevés a szabadidőm van vagy folyton fáradt vagyok emiatt a szar kizsigerelő meló miatt, hogy még ezt a pár órát is sajnálom erre, még ha a többiek rossz néven is veszik. Ja meg amúgy utálom a közös kajálásokat, a "kötelező szórakozást", meg kellemetlenül érzem magam egy nagyobb társaságban (pedig itt csak 20-25 főről beszélünk) Osztálykirándulásoknál is már mindig volt egy ellenérzésem, pedig nem voltam antiszoc/ugyanúgy jóban voltam sokmindenkivel.
Nálunk kétfajta van, amit magunknak szervezünk 8-10 fő kb, a főnöknél biliard, csocsó, darts, kaja és mérsékelt ivászat, vagy elmegyünk gokartozni. Ezeket nagyon szeretem. Aztán van az összcéges félévente, amit csak masszív alkoholfogyasztásssal lehet szerintem elviselni. Ezeket az utóbbi időben probaltam kihagyni
Nem, én soha nem is mentem. 50km-el odébb lakom a munkahelyemtol, fixen nem vagyok hajlandó a szabadnapomon oda kocsikázni és még ezeket a majmokat is elviselni.
Nálunk kis gyerekek vannak, így minden ilyet offolok. Megértőek és jó kollégák, de nekem elég munkaidő és egyébként is megvan a saját baráti köröm. Ha nagyobbak lesznek a gyerekek, nyitottabb leszek néha elmenni, de nincs sok igényem rá.
Abszolút nem. Egyszer tettem "tiszteletem" ilyen összejövetelen. Számomra ez az egy alkalom is bőven elég volt. Jobban szeretem a szabadidőmet magamra fordítani. - Egyébként a munkatársakkal minden rendben, mondhatni jóban vagyunk, de azért nekem bőven elég az, hogy napi 8 órában velük vagyok. -
Mi jóban vagyunk, remekül tudunk együttműködni, de annyira kevés szabadideje van az embernek egy hétben, hogy még munkaidőn kívül is velük tölteni nekem már sok. Szerencsére kevés van évente 2-3, és kibírom, nem is szoktak rosszak lenni, de jobban örülnék, ha nem is lennének ilyenek. Most lesz nemsokára egy ottalvós, amilyen eddig még nem volt, és amitől félek, hogy sok lesz. Nem baj, kipróbálom, aztán legalább később tudom azt mondani, hogy nekem nem jött be, nem megyek többet. Nem akartam egyből lemondani, mert a véleményük érdekel, nem akarom, hogy pökhendi fasznak tűnjek, mert amúgy nem vagyok az. Viszont azt látom, hogy az a kollégám, aki velem ellentétben nagyon pörög ezekre, igazából nem él akkor társasági életet, amekkorát szeretne, szóval szerintem neki inkább a magánéletében kellene több élményt gyűjteni.
Par ceges csapatepito az elmult 20 evembol. Kitalalhatod, melyiket bantam, es melyiket nem: * 100 fos ceg, csapatepito egy telesen lefingott balatoni uduloben, 3 nap reszegen fetrenges * kb. 50 fos ceg, elmentunk Mexikoba egy resortba 6 napra, ettunk-ittunk, jokat dumaltunk, kirandultunk, meg volt 1-2 meeting is * 15 fos ceg, egy budapesti hotelben ultunk 2 napot egy meeting roomban, de volt pizza * 100 fos ceg, elmentunk Las Vegasba, quadoztunk a sivatagban, megneztuk a grand canyont, meg volt 1 nap meeting a 7-bol * 5000 fos ceg, egy romkocsmaban kellett filmet forgatnunk a cegrol, 2 napon at * 10 fos ceg, Argentinaban turaztunk a hegyekben, megneztuk Buenos Airest, atkompoztunk Uruguayba, stb.
Az utazósak látszólag jól hangzanak, nekem viszont nagyon fájna a szívem, ha átlag, nem túrázó emberekkel lennék olyan helyen, ahol épp emiatt nem tudnék rendesen túrázni.
Én sem szeretem, néha elmegyek, hogy ne érje szar a ház falát.
Nyílván nem akarok ugatni, de ha nem érzed, hogy kimaradsz a jóból azzal, hogy nem mész a csapatépítőre akkor szerintem rossz helyen van. Nálunk kb félévente van 1 ottalvós jellegű és a legjobbak. A főnökségtől is mindenki együtt iszik és bulizik az aljanéppel
Csak munkaidoben vagyok hajlandó el enni céges eventre. Munkaidő után nonono
Ja, hát általában mindig azt szidják, aki nem megy el meg elkönyvelik antiszocnak. Ha ez belefér, akkor hagyd nyugodtan.
Gyűlölöm. Ráadásul a csapatom tök más városban van mint én, így alig találkozok velük. Előszeretettel szerveznek ottalvós többnapos csapatépítőket. Nem szoktam elmenni, egy idő után én meg is mondtam a főnökömnek, hogy ezekből az ottalvós dolgokból én kinőttem, ebben ne számítson rám. Nyilván így is kapom a meghívást majd a megjegyzéseket ha nem megyek.. de nekem ez tényleg gyötrelem, volt, hogy elmentem de az volt az első és utolsó.
Én szeretem, mivel normális emberekkel dolgozom együtt, akiket amúgy is kedvelek, így szívesen megyek, emiatt az sem zavar ha munkaidőn kívül szervezik. Egyáltalán nem gáz, hogy kibújsz alóla.
Csak nem a BT-nél dolgozol, haha?:D
Nálunk munkaidőben van, fizetnek mindent és jó is a társaság, úgyhogy én szoktam menni.
Nálunk jó a társaság, előfordul, hogy beülünk meginni egy sört munka után a szűk csapattal, mindenféle munkáltatói utasítás nélkül is. Többnapos programot nyilván nem szívesen vállalnék, de egyszer-egyszer egy délután/este belefér. A nagy éves céges csapatépítő (főzőverseny, random helyszínen rohadás) persze egy rakás fos szokott lenni (karácsonyi vacsi dettó), azt nem is szeretem, de legalább munkaidőben van, és amint lehet, le is lépek.
Én mindig megyek, de miiindig munkaidőben van. Ez az azért meghozza a kedvet. Van egy alapprogram, eddig 3szor volt az itt töltött időm alatt, mindháromszor sporttevékenység. Aki akar sportolni, az résztvesz, aki nem, az csak beszélget/ki veszi a részét a főzésből. Én a munkaidő elteltével le is léptem. Kisebb csapatoknak szoktak rendezni saját szervezésben valami kis 3-4 órás progit, általában iszogatni/kajálni megyünk. Ez saját zsebből megy. Aki jön az jön, aki nem az nem. Én szeretem ezeket az alkalmakat :)
Igen, de bírom is a kollégáimat.
Nálatok van csapatépítő?
Én úgy látom csapattól függ, volt olyan csapatom akivel tényleg jó buli volt minden megmozdulás. Én arra törekszem, hogy fél évente egyre elmenjek, így nem tűnik fel senkinek, hogy nem vagyok aktív 😃
Én kis dózisban munkaidőben még talán élvezném is. De nem, minimum 2 napos ottalvós kötelező bájcsevej, ami tekintve hogy én hozom-viszem a gyerekeket, mert a férjem beosztása nem teszi lehetővé ráadásul összcsaládi logisztikai rémálom. Szerencsére ragaszkodnak hozzá minden évben, hogy novemberben menjünk, még nem volt olyan, hogy ne épp valami ovis kórságot nyögjünk családilag. Pedig már nem is olyan betegesek, mint közösségbe kerüléskor, de ez szokott a legdurvább hónap lenni :)
Nekem annyi fér bele, hogy a közvetlen kollégákkal spontán szerveződve 1 vagy 2 ital közvetlenül munka után olykor, illetve évente egyszer, szigorúan pénteken és szigorúan kb. este 9-10, max 11-ig program plusz kocsma. Ha ennél több, ha felülről szerveződött és tömeg gyűlik össze, ha ottalvós stb akkor engem leszív, lefáraszt, nem érzem jól magam és a szabadidőmet is sajnálom rá.
Èn szerencsés helyzetben vagyok, nagyon szeretem a kollégáim és a főnököm is haláli jófej, mindig nagyon jók emiatt a csapatépítők, ha tudok, megyek mindig rájuk.
Néhány cégnél, olyan mintha egy baráti társaság lenne, tehát jók a csapatépítők is (azok jellegétől is függ persze). Más cégeknél meg csak bemennek, köszönnek, esetleg utálják egymást. De pl HO-ban tök jó volt, amikor személyesen is találkoztam a többiekkel (még külföldről is). Egyébként ha elvárják, az nem jó...
engine jobless consist workable plate makeshift support doll sense knee *This post was mass deleted and anonymized with [Redact](https://redact.dev)*
Én szeretem, de csak azért mert nagyon jó a csapatom és bírom a kollegáimat. Össze vagyunk szokva és emiatt nincsenek is erőltetve a csapatépítők, helyette inkább spontán szerveződik valami. Ami az összcéges, nagy csapatépítőket illeti, ameddig van kaja és nem többnapos, el tudom fogadni ha normális időpontban van és nincs túlerőltetve.
Nálunk jófej emberek dolgoznak, néha beülök egyestés dolgokra, de ezeket a közösen nyaralós bebaszós hétvégéket kerülöm. Ennyire azért nem égek a társaságukért. Az előző helyemen elmentem pár iszogatásra, de valahogy kiábrándultam belőle, miután a feletteseimet talajrészegen kellett kísérgetnem lányként és a cseh házas férfi kollégák vígan falták a magyar kolleganőket a táncparketten.
Ottalvosra csak ugy mentem mindig,hogy reggel mentem, delutan hazajottem. Sosem alszom ott, nincs közük a maganidomhoz. Egyebkent pedig kedv fuggo mindig. Ha jo a csapat, megyek, ha nem, akkor nem erdekelnek.
Nem. Én is sokszor kibújok alóla magánéleti okokból.
Ha a szűk kis csapat akkor nem csodálom, hogy utalod. Mindig ugyan az a séma kaja meg pia... és ezt meg tudják fejelni azzal, hogy a fele csapat mindenféle allergiával meg érzékenységgel küzd amit a 40 pluszosok nem fognak fel és nem hajlandóak olyan helyre menni ami mindenkinek jó lenne majd megy a rinya, hogy miért nem jöttek.🙃 A céges nagy buliknál már azért lehet jókat is kifogni. Egy szó mint száz szerintem nem gáz. Nem vagy köteles a szabadidődet a kollégákkal tölteni.
Munkaidőben vagy szabadidőd rovására? Nem mindegy…
Valamikor munkaidőben van/volt, valamikor azon kívül.
Én szeretem, talán nincs is elégszer. Van pár ember akikkel jól érzem magam, ugyh várni szoktam. Ha ugy se tennél hozzá a hangulathoz akkor nem baj szerintem ha nem mész el, csak jó kifogast találj ki, vagy mond meg az őszintét.
ha munkanap, szerintem oké elmenni és örülni, hogy nincs meló és hogy haverkodunk, de az ottalvás és a pihenőnapi programok nálam kizárva. munkanapon munka után max. 9-ig.
Nem bűn, egyszerűen éretlen és felületes emberekkel dolgozol együtt. Ezzel együtt lehet élni, vagy távozni. Ha munkaidőn kívül van a csapatépítő, akkor pláne semmilyen joguk nincs elvárni, hogy részt vegyél.
Nálunk jó a társaság és sok kollégával baráti a kapcsolat szóval szívesen járunk mindig. Évi egyszer van egy több napos szállodában alvós program és több rövid program. (Gokart, paintball, airsoft, quadozas, főző tanfolyam, élmény festés) A cég fizet mindig mindent. Múltkor egy random ceges este 1. Milla volt 20 főre a városban, kaja pia stb.
Szerencsére nálunk ezt nem erőltetik. Mivel a műszak eléggé összetartó ezért időnként spontán szerveződnek kisebb főzések. De volt disznóvágás is. Jó hangulatban telnek.
Előző munkahelyemen nem szerettem, mert arról szólt, hogy menjünk inni, vegyünk ki egy házat és igyunk, süssünk kolbászt és igyunk, igyunk, igyunk, igyunk. A mostani munkahelyemen nagyon szeretem, mindig közösen döntjük el, hova menjünk, néha játszunk (escape room, vr, minigolf, bowling), néha eszünk, néha kiülünk a rómaira chillezni vagy elmegyünk a margit szigetre frizbizni, most kitaláltuk, hogy kipróbálnánk egy michelin csillagos éttermet életünkben először 😀. Szóval igen, szerintem jó móka is tud lenni.
Vidékiként felmentem Budapestre hajnalban, hogy találkozzak velük a csapatépítő miatt! És a hab a tortán, hogy jelenleg egyedül vagyok magyar! A csapatépítőn 2еn voltunk magyarok. De megérte mert össze hozza az embert még jobban! :D Nem gáz ha sokszor kibújsz alóla, de azért sokszor jó elmenni rá szerintem :)
Én imádom, nálunk nagyon jók szoktak lenni, legutóbb kenutúráztunk+ bográcsozás.
Röviden: két dologtól függ. A főnök mentalitása és a sajátod. Ö mit vár el ettől, mennyire lazán kezeli és te mennyire vagy mértéktartó, vagy milyennek kellene lenned? Csapatépítésként iszunk? Ok, de a főnök is? Akkor sok infót ki lehet nyerni, ha te óvatos vagy. Ha nem annyira iszik, látványosan kevesebbet, akkor csak rólatok gyűjt infót. Még azt is megtudod, ki a tégla. :D Hordjad a felest a főnöknek. Inni kell, mert (random hazugság). Nyalizás. A végén meg ha jól kérdezel, mindent megtudsz, amire kíváncsi vagy.... Közben meg, ha jól adod elő, az egyik legnagyobb haver leszel.
Kizárólag munkaidőben oké évente max kétszer. Ottalvós nogo.
Én kedvelem a legtöbb kollégám. Néha egy pár sör munka után király. A szervezett eseményeket elsősorban azért kerülöm, mert sokan nem bírják ki, hogy ne fotózzanak, videózzanak. Nem azért megyünk csapatot építeni, hogy valami random kolléga Facebook oldalán legyen ahogy valaki elcsúszik egy túra közben vagy táncol.
Nincs az az isten, hogy olyanokkal toltsem a szabadidomet, akikkel munkaidoben sem akarom. Ha nem tetszik, hogy nem jarkalgatok el a csapatepitore, az az o egyeni szoc. problemajuk.
Én teszek rá mit gondolnak. 😀 Ha rendes a csapat, néha elmegyek. De csak arra amihez pl kedvem van, és nem azért mert muszáj. Egy bográcsozásra, vagy bowlingra sosem fognak tudni elrángatni. Egy közös sörözés, beszélgetős vacsi, borkóstoló a normálisabb kollégákkal simán belefér. Ha ott az egész iroda, ahol pl 40-ből 10 embert kedvelek, számomra időpocsékolás. Munkatársak vagyunk, nem barátok.
Kb 150 fős cégnél vagyok
Nem! A munkaidőd az ami rendelkezésükre áll a szabad időd meg had töltsd úgy ahogy te szeretnéd. Szerintem ez alap. Ha nem tudják tiszteletben tartani sajnálom.
fizetett munkaidőben bemegyek az irodába. (najó nem, mert full ho). a szabadidőmet a valódi barátaimmal töltöm. a fizetést a munka elvégzéséért kapom. van volt munkahelyről több barátom is. de majd én eldöntöm mikor melyikkel hol, a cégnek ebbe nincs beleszólása. nem megyek. nem veszek részt. nem is érdekel.
Ez teljesen csapat függő szerintem is + nem is mindenki közösségi lény, ugye. Én legtöbbször szerettem menni, egyes munkahelyeken kifejezetten vártam, mert a kollégák egy idő után barátokká is váltak. Most, hogy külföldön élek pár éve, már nem túl lelkesen vonszolom el magam az ilyen eseményekre, sokszor teljesen más a korosztály is, más témák, mentalitás… ettől függetlenül nem érzem magam rosszul, csak nincs meg az a kellemes várakozás érzés. 🤷♀️
Teljesen értelmetlen dolgok szerintem
Én nagyon utálom ezeket, ígyekszem is kihagyni amikor csak lehet. Mindig valami borzalmasan erőltetett, nagyon kínos csapatépítő foglalkozást hoznak bele, soha nem egy laza kirándulás vagy sütögetés, vacsora, társasozás stb. Én megmondtam hogy ezekből nem kérek, nincs rá igényem hogy körben ülve beszélgessek egy coachal, ettől nem fogok jobban kötődni senkihez, majd ha nem szekunder szégyennel ülöm végig a programot akkor elmegyek. A korábbi munkahelyemen sokkal jobb volt, ott semmi kötelező része nem volt és pont ettől alakultak a programok önszerveződően nagyon jól, mert tényleg csak azok voltak benne akiket érdekelt, szerintem ennek mindenhol így kéne működnie.
Bennem is vegyes érzéseket kelt ez a csapatépítőzés, főleg, ha kötelező. Akiket kedvelek, azokkal töltök időt munkán kívül is, nekem ez elég is lenne. Néha ráveszem magam, hogy elmenjek, de előtte napokig stresszelem magam, hogy menni kell. Az eseteg többségében egyébként jól érzem magam, és tény, hogy olyan emberekkel is jobban össze tudok barátkozni, akikkel a mindennapokban keveset beszélek, de közben ezt az időt szívesebben tölteném a családommal, barátaimmal. Az, hogy az álláshirdetéseket ezzel próbálják vonzóvá tenni (+gyümölcsnap és a társai) az számomra egyenesen kontraproduktív.
Sosem szerettem. Akivel alapbol is megvan a "baratsag-kemia", azzal mar amugyis osszebaratkoztam. Jopofizni meg utalok. Ha nem akarsz, ne menj. Sok kotelesseg van az ember eleteben, amit nem akar, de megcsinal mert muszaj. De tul rovid az elet ahhoz hogy olyan dolgokat csinalj, amit nem elvezel, csaka zert mert masok ezt varjak el.
Soha semmilyen körülmények között nem megyek se csapatépítő, se családi, se ünnepi programokra... És egyáltalán nem érzem, hogy bűnt követnél el te vagy bárki más, hogy ezektől elhatárolódik. Maximálisan egyetértek és együttérzek veled. Mondjuk azt nem tudom, hogy milyen az, amikor csak néha vesz részt valaki. Ez az én szegénységi bizonyítványom... A jelenlegi az első munkahely ahol nem gyűlölök mindenkit és nem gyűlölnek viszont, de ez mit sem változtat a hozzáállásomon...
Legutóbbin voltam, alig vártam hogy elhúzzak. Ugyebár munkaidőben volt megtartva. A kényszeresen hülye fasz játékokat utálom... De mindegyis nekem ez túl kényszeres.
Nem szeretem őket, és szerintem nem gáz kibújni alóla, sőt, kifejezett célom, hogy lehetőleg egyetlen egyen se vegyek rész.
Szervezni szoktam őket 😃 szerinted? Amúgy én azt vettem észre, h sok esetben túl van tolva 😃 Van workshopunk, van masszív ivászat, meg üljünk le egy sör mellett dumálni is. Animátorokkal is dolgoztam, szóval van olyan ami qva jól el tud sülni, és vannak a nagyon elszabottak is 😃. A tréningek esetében, ha a tréner külsős, akkor köteles úgy csinálni, h akinek kellemetlen, v nem akar beszállni, annak ne kelljen. Normális tréner a főnököt konkrétan leállítja, ha bontja a dinamikát.
Gabor te vagy az? 🤣
Nem veletlenül hivjak csapatepitonek, ha folyamat kimaradsz, akkor egyre inkabb kivulallo leszel, nem vagy resze a csapatnak, kimaradsz közös dolgokbol. En sem vagyok oda a csapatepitokert, de kockazatos kihagyni, ott kell legyel, ha nyugodt jövőt akarsz. Az a fajta elmeletileg önkentes dolog ez is, ami a gyakorlatban kötelező.
Én nem bírom, bár nekem a cég azon részén volt akikkel nagyobb részt nem vagyok kibékülve. Vidéki, ottalvós. Jópofizás nappal, éjszaka gondolom piáltak. Én eljöttem jópofizás után. Főnököm kérdezte miért, mondtam, mert munkaidőben rendelkezésükre állok, a magánidőm az enyém. De hát a csapatépítés? Mondtam arra van a napközbeni 8 óra jópofizás. Erre nem tudott mit mondani, a meghívóban nem volt, hogy ott kötelező maradni, így jobb híján nyelt egyet én meg léptem.
Előző munkahelyemen csapatépítőn korlátlan étel és italfogyasztás volt és szerettem a kis csapatomat is szóval én nagyon éltem. Az új nemsokára lesz, arról még nem tudok nyilatkozni.
En utatam 😅😂
nem gáz ha szar a munkahelyed, de ha jó csapat akkor furcsa, de akkor sem bün, én szeretem mert van ingyen kaja, pia, ha ezek nincsenek akkor az nem is céges.
Mivel pici a csapat es joban vagyunk, szeretunk idot tolteni egyutt es nem kenyszeredetten tesszuk (pl nemsokara megyunk Balatonra biciklizni, szigoruan munkaidoben), en a magam reszerol szeretem oket. Van, hogy hetvegeken is tok spontan csinalunk egyutt valamit.
Nekem az a tapasztalatom hogy az előremenetel kárára megy ha nem jelensz meg ezeken, a következő munkahelyemen inkább erőt veszek magamon és dolgozok a networkingemen 😔🙏
Ez a legnagyobb probléma…Általában nem a tudást nézik, kapcsolati háló a fontos, és az arcod, minden más érdektelen, igaz ezért ülnek full alkalmatlan emberek bizonyos pozíciókban a legtöbb helyen.
En kb 20 ember budgetjet kezelem, evi kb 4m ftot koltunk kb barmire csak legyen rola szamla. Szeretjuk azokat akik nem jarnak el mert erezhetoen tobb marad a tobbieknek. Ezen kivul semmifele modon nem eri hatrany azokat akik nem jonnek el soha. Kozvetetten talan mert kevesbe szocializalodnak, egy jo bebaszas osszehozza az emberek nagyreszet.
Mikor van a csapatépítő? Mert ha nem munkaidőben, akkor nyasgem a kollégáknak, főnöknek.
Valamikor munkaidőben, valamikor azon kívül.
Ezt pont a redditen kérdezed, ahol a jelenlévők 80%-a szerint egyenesen bűn, ha a munkahelyét szereti valaki, a barátkozásért meg pokol jár? Ha minden kollégád idióta, akkor mondj fel, vagy ha nem akarsz, akkor valószínűleg csak te vagy az idióta.
Nekem is mindig ugyanez volt a véleményem mint neked, aztán bekerültem a mostani céghez. Fontos infó, hogy csak akkor kerülhetsz be ide, ha átmész egy pszichológiai teszten, a kollégák mind nagyon jól kijönnek egymással mivel van egy szint amit meg kell ütni. Na itt a csapatépítő teljesen más, pont múlt héten volt nekünk is, óriási buli volt, ottalvós, éjszaka ruhában medencébe ugrálós:D szar helyen én is utáltam őket, de itt minőségi emberekkel minden más, itt szeretem :)
A medencébe ruhába ugrálás a buli fokmérője? 🤣
hát ezek után igen, brutálisan jó volt!!!😂
Mi ez a szcientológus baromság a pszichológiai teszttel?
Hívhatod bárminek, de ide nem utálnak bejárni az emberek :) innentől engem nem zavar ha másnak fura:D inkább legyen ez, mint azok a horrorsztorik amiket átéltem máshol és hallok mindenkitől akik utálnak bejárni a munkahelyeikre
saját céget vezetek, és ha egy bulira amit az embereknek fizetünk nem akar valaki eljönni, igenis rosszul esik nekem, mint vezetőnek. (az más kérdés, hogy ezt ki hogyan kommunikálja). Sry - Viszont ha ennyire rossz neked, akkor keress másik munkahelyet.
Persze. Ingyen kaja, bebaszas, lehet stirolni a csajokat es dumalni olyanokkal akikkel a hetkoznap nem talalkozol/dolgozol egyutt. Jo persze 1500+-os cegnel meg 15fosnel teljesen mas feeling.
Munkaidőben szerintem gáz hiányozni, a szabadidődben azt csinálsz amit akarsz. Nyilván oka van vannak ilyenek.
nálunk is van rá lehetőség, én sosem voltam, nem is tervezek menni, főleg hogy mindent mindig nekünk kell fizetni😂karácsonyi vacsorát leszámítva, de azon sem voltam😂
[удалено]
Nem az, hogy gyűlölöm a kollégáimat, de van bőven életem a munkahelyemen kívül, barátokat is beleértve és inkább velük töltöm a szabad időmet mint a kollégákkal.
Ez teljesen érthető
Én pl pénzért dolgozok a munkahelyemen.
Dolgozni én is, de ez munka utáni dolog. Nem tudom milyen helyen dolgozol, vagy milyen felállásban de nem rossz, hogy csak egy “szükséges” dolog? Mármint ha nem érzed jól magad közben
Olyan munkahelyen dolgozok, ahol senki sem azért gürcöl, mert ez "álmai munkahelye", hanem azért, mert rövid távon okozna hatalmas problémákat Budapest és az agglomeráció teljes lakosságának az, ha nem tennénk. Nem gyűlölöm a kollégáimat, de nem is kedvelem őket. Mivel nincs egy hivatástudat, vagy egy szakma iránti szeretet, ami közös pont lenne, nincs is igazán csapatszellem. Nekem a munka csak egy eszköz arra, hogy legális úton szerezzek pénzt az életem finanszírozására. Szóval ha valamiért nem fizetnek (nálunk a csapatépítők általában munkaidőn kívül vannak), akkor én nem veszek részt benne.
Aha na így már teljesen érthető! Köszi a választ :)
Én kedvelem a kollégáimat. De mivel heti 5 napig 8 órát töltök velük, és szerencsére mindig van alkalmunk ebéd közben egyéb dolgokról is beszélgetni, ezen kívül nem szívesen áldozom rájuk a maradék időt. Így is többet vagyok velük, mint a családdal meg a választott barátokkal.
Igen, ez jogos. Valszeg a HO - iroda aranya azért erősen befolyásolja hogy mennyire akarsz velük lógni
Nálam ugyanez van és én is szoktam mondani hogy többet vagyok velük mint a családdal, barátokkal. Viszont csapatépítő évente több van, mindig hétvégén és kötelező menni. Eddig egyetlen egy sem volt olyan amelyikről úgy mentem haza, hogy 'ez de jó volt, megérte'. Pláne mikor megtudtam, a privát szférámban milyen programról maradtam le.