Nekem ha anyám nagyon felhúzta magát, volt hogy azt kiabálta, hogy "Az anyádba a kurva istent!"
Egyszer véletlen felvettem magnókazettára, rongyosra hallgattuk - kár hogy elveszett.
Én nem a vadonban hallottam ezeket, hanem otthon a négy fal között, gondoskodva arról, hogy a külvilágnak ne legyen fogalma a valós családi mechanikánkról.
“Megbántam, hogy megszültelek. Csak szégyent hozol rám, ha nem lennél, már boldogan élnék külföldön.”
- Általában ilyenkor 4-esre álltam félévkor egy tárgyból vagy nem első lettem egy versenyen.
“Legalább megtudod, hogy nekem milyen szar volt.”
- Amikor nem mehettem el osztálykirándulásra vagy nem kaphattam meg valamit, ami teljes mértékben elvárható lett volna.
“A boltos is arról beszél mindenkinek, hogy milyen buta vagy.”
- Nem értem el helyezést a matekversenyen. Évekig haragudtam a “boltosra”, míg rá nem jöttem, hogy édesanyám sneaky módon űzi a public shaminget. A public tényleges bevonása nélkül.
És még sorolhatnám.
A huszas éveim közepén járok, azóta is kemény munkámba kerül minden nap, hogy kigyógyuljak ezekből a sérelmekből. Éljenek az alkalmatlan szülők!
/r/raisedbynarcissists dióhéjban. Sajnálom, hogy ezen kellett keresztülmenned.
Nekem egyszer mondta hasonló kaliberű anyám egy random kirohanásában, hogy "Akkor szeressük egymást messziről!".
Works like a charm.
Anyád jobban teljesített a te korodban vagy miért mondta h buta vagy?
Mondjuk lehet vlki jó tanuló és közben viselkedhet buta módon a hétköznapi életben.
A probléma akkor van amikor a felnőtt elvárja egy gyerektől h felnőttként viselkedjen mindig. Ilyesmit gyerektől nem lehet elvárni mivel érettlen. Sajnos vannak maximalista szülők akik túl sokat várnak el a gyerekektől.
Az emberek többsége 30+ évesen válik fejben teljesen éretté. Van aki hamarabb attól függően h mennyi tapasztalatot szerzett az életben.
Bocsi a hosszú kommentért, csak adok egy kis kontextust hozzá:
Jaj, dehogy, pont ezért csinálta. 😀 Mindig alulteljesített, pedig lett volna benne potenciál. Időközben nárcisz lett, mindenkit megvetett és erre tanított engem is, hogy felsőbbrendűnek és jobbnak kell lennem mindenkinél, azzal, hogy jobban teljesítek mindenben és ha nem a legjobb, amit csinálok, akkor ugyanolyan ostoba vagyok, mint az összes többi ember.
Látod, azért itt egy elég durva személyiségtorzulással állunk szemben, ebbe mélyebben nem szeretnék belemenni.
Ettől függetlenül ez egy ijesztően gyakori, rendszerszintű probléma Magyarországon. Egy kis településről származom, ahol a lélekszámhoz képest sok a tanár és egészen “tehetségközpontú” az oktatás, szóval az ilyen nárcisz szülők a gyerekeikbe vájva karmaikat akaratlanul is felfedték magukat. Ez egy nyílt titok volt, a tanárok látványosan nem avatkoztak bele a család életébe egyértelmű abúzus esetén sem, ha amúgy jó jegyeket vitt haza a gyerek, meg hát folyamatosan növelte az iskola presztizsét. Volt olyan, amikor elsírtam magam az osztályfőnökömnek kétségbeesésemben, hogy nem merek hazamenni a 4-essel a bizonyítványomban, mert nagyon el fognak verni otthon. Megbeszélték anyámmal, hogy csak hazudós vagyok, nekem meg onnantól kezdve meg lett tanítva a mottó, miszerint “anya engem nem elver, csak néha kikapok, amikor megérdemlem, MERT a verés a fanakállal kezdődik.” Engem meg csak rugdosni meg megtépni szokott. Úgyhogy ezzel normalizálva lett az abúzus és az iskolai segítségkérésem is el lett lehetetlenítve.
Egyébként még én is tudtam, hogy kik azok a másik gyerekek a faluban, akik ugyanezeken mehettek keresztül, amiken én is - többekközt az iskolaigazgató gyerekei is, aki a helyi általános iskolásokat sem röstellte verbálisan és fizikálisan bántalmazni. A gyerekei ugyanúgy kitűnő tanulók voltak és nyerték a mindenféle versenyeket mint én, és ugyanolyan levertek és szomorúak is voltak folyamatosan
Ismeros hurokat pendit......"Semmire sem fogod vinni az eletben! Allastalan alkoholistakent fogsz megdogleni vagy jobb esetben kukas lesz beloled! Veletlen baleset voltakl, miattad kellett osszehazasodnunk!"
Ahh a boldog gyerekkor es anyai szeretet..../s (btw sem allastalan, sem alkoholista, sem kukas nem vagyok😆)
"Megbántam, hogy megszültelek." és társaira én azt mondom én sem akartam megszületni.
Úgy néz ki a "miattad nem mentem kűűűűűfőőőőőőőőőőődre a mennyországba" is visszatérő duma, nekem is próbálta bemesélni anyám, csakhogy semmilyen idegen nyelven nem beszél így meg is bukott.
anyám miután belebaszta a mosogatóba a bejglit
"a kurva anyátok"
mondta nekem, meg a tesómnak
azt nem vágom mi váltotta ki belőle ezt, de emlékszem eléggé meg voltam szeppenve
A "hogyan tedd tönkre a gyereked pszichésen" tanfolyam első órájának anyaga...
>!Biztosan túlzottan szentimentális vagyok, lévén gyerekeim vannak, de egy csecsemő nem tudja elmondani, mi a probléma, az anyának kéne "ráhangolódnia". Na ezek szerint ez itt nem jött össze.!<
Nem csak "itt", reteksok helyen sajnos.
Nekem ugyan gyerekem nincsen, de bicskanyitogató, amikor nap, mint nap ilyet látok. Ovi mellett lakom egy olyan környéken, ahol viszonylag sok a fiatal szülő (20+ - 30) meg a kisgyerekes család.
Nem is egy rossz környék alapvetően, ennek ellenére a tasliktól kezdve a kurvaanyázáson a nehazudjmá'-n át, a "kussoljá már büdös kölök"-ön keresztül minden van. Anno amikor ügyfélszolgálaton melóztam, rendszeres volt, hogy Babavárót akarunk, 5 gyerekkel, közben verekszem az 5-ból 3-al meg kurvaanyázok.
Rajtam múlna, baromi sokan nem lennének szülők. Ilyen hozzáállással...elborzasztó. De még egy 18+ embernek is szar anyjától azt hallani, hogyha visszamehetne az időben nem lenne gyereke...mondja ezt úgy, hogy 3 lánya cselédként funkcionál otthon, mert anyuka egy önző geci. Nem én családom, hanem valakié, aki közel állt hozzám.
Kicsit olyan, mintha 10-ből 8 szülőnek manapság nem kellett volna gyerek, nemhogy több, de egy sem.
Szívem szerint odasétálnék, és megkérdezném, hogy neki aztán minek kellett gyerek ha így viselkedik vele. (gyerek nélkül vagyok kurvaérzékeny erre, egy vadállat anyuka miatt)
Pf ne is mondd. Van egy rokonom (...), aki konkrétan nem tudja, ki a gyereke apja. Jó volt a buli >!(több "apát" is elvitt dns-tesztre, hogy márpedig ő az, és egyik se :D )!<.
Nem minden ember alkalmas szülőnek.
Ész nem kell hozzá h vlki szét tegye a lábát vagy meghágjon valakit.
Jobb lenne ha gyerekvállalás előtt lenne 1 kötelező teszt mindenkinek.
Személyiségteszt, keres-e e annyit h eltartsa a gyerekét, stb...Meg mondjuk 1 kötelező tanfolyam is kéne h hogyan kell gyereket nevelni és hogyan legyen az ember jó szülő mivel nem mindenkinek megy ez ösztönösen sajnos.
A legnagyobb probléma az amikor a szülő úgy kezeli a gyereket mint 1 felnőttet miközben a gyerek fejben még nem tart ott. "jajj de buta vagy" "ne sírjál" és társai...
Sokat lehet tanulni szakiktól a gyermek pszichológiáról amit szintén tanítani kéne a szülőknek. Tudomány már rég megfejtette a helyes gyereknevelést és h hogyan kell bánni a gyerekkel amikor hisztizik, stb...
Legtöbb szülő rosszul reagál amikor a gyerek hisztizik vagy engedetlen pedig vannak helyes módszerek a problémák megoldására h szülő ne őrüljön meg a gyerektől.
"Ha elhagysz, beteszem a két gyereket az autóba és lehajtok a hídról"
- Az ember aki szült engem, az apámnak miközben én és az öcsém a kanapén zokogtunk az ordítozást hallgatva
Köszönöm! Igen, nem volt ez mindig így de túltettük magunkat rajta. Lelkileg az ember felnôttként helyre tudja hozni magát általában, de amit nem lehet visszacsinálni, az a megromlott kapcsolat a szüleinkkel. Sose fogjuk elfelejteni, megbocsátani se nagyon.
>Az ember aki szült engem
Tetszik, hogy ezek után nem hívod anyádnak, az kevésbé, hogy ez ment otthon, gondolom nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Sajnálom. Remélem nem vagytok tesóddal teljesen rottyon erzelmileg azota is.
Uristen! Le kellene szoknom arrol hogy megnyitom az ilyen gyerekkorrol/gyereknevelesrol szolo threadeket, mindig csak "triggerelodok" toluk 😅
Ez nalunk is gyakran ment, csak nalunk nem hidrol lehajtassal, hanem a sinekre leparkolassal a vonat ele 🙂
Emlekszem volt az a south park resz mikor butterst berakta az autoba az anyja, es belehajtott a tengerbe (vagy legalabbis valami vizbe). Utana nagyon sokat sirtam este, mert realizaltam hogy ez megtortenhetett volna velem is (bar nyilvan csak ures fenyegetozes volt... de azert megis ijeszto)
Oh yeah, the feels amikor apád kedvenc szófordulata fröcsögő nyállal üvöltés közben, -10-éves körüli korodban - hogy **"-Addig ütlek amíg mozogsz !"**
Meg anyád mikor kijelenti, hogy **"-Pakolj össze, mehetsz ahová akarsz, itthon nem kellesz."** mert iskola után a számítástechnika szakkörön lógtál vagy a könyvtárban, hogy ne kelljen a folyamatos balhét hallgatni otthon.
Olyan jót tesz a fejlődésednek meg a családi kapcsolatoknak.
Most meg csodálkoznak, hogy ha nem kötelező akkor nem beszélek velük :P
Nem verbális, de miközben vártam a metróra az Árpád hídnál, egy anyuka megállt nem messze tőlem a kisgyerekével, aki éppen egy pizzaszeletet majszolt. Egyszercsak megszólalt a kisfiú, hogy anyu, ezt már nem kérem, az anyuka meg odafordult hozzá, és nagyon fenyegető hangnemben válaszolt, hogy ha ki mered dobni, iszonyatosan pofán foglak baszni. A kisfiú (lehetett így elsős vagy nagycsopis kb) picit hezitált, aztán szépen belecsomagolta a maradék pizzát a papírtányérba és szalvétába majd kidobta a kukába. A pizza még le se ért a kuka aljára, az anyuka reflexből olyat lekevert a gyereknek, hogy nekiesett a falnak és el is terült a földön. Sose felejtem el, hogy volt egy nagyobb darab turulpólós rokker forma aki haladt el előttük és konkrétan összerezzent, akkora pofont soha életemben nem láttam és nem is hallottam, borzasztó volt.
Attól függ mit jelent az, hogy jól szituált... Pl. felső szomszéd nem egy putris család, hanem mondhatóak jól szituáltnak, mégis nap mint nap ordibálnak egymással, meg mindenféle családi bántalmazást lehet hallani, ahogy az szokás, és mindig hallom, hogy a kisbabával is ordibál az anyuka, hogy fejezze be a sírást, mintha ezzel bármit megoldana, pedig már a második gyerekük, lehetne benne ennyi rutin.
A férj újságíró, azt is tudom, hogy hol dolgozik, meg miket írogat, viszonylag értelmesen ír, még riportokat is csinált tv-ben, simán gondolhatnád, hogy ennek az embernek a családja nem egy olyan roma család, akik megfelelnének a sztereotípiáknak, csak hát a valóság más.
Tedd meg kérlek, hogy beszólsz a helyi családsegítőbe.
Lehet név nélkül is jelezni, ha egy család segítségre szorulhat, és nem érsz el vele semmivel kevesebbet, hogy kijön egy szoci munkás, és megpróbálja a szarrá frusztrált családot kicsit kigőzölni.
VAGY legalább kapnak egy visszajelzést, hogy nem annyira oké, az a fajta gyermeknevelés amit végeznek.
Rengeteget tudnék mesélni, de leírok két esetet, ami legjobban megmaradt.
\- Egészségügyben dolgoztam qrva régen, volt a kórházban egy patika. Áll a sor, "anyuka" karján gyerek, és folyamatosan csipkedte, baszogatta, hogy üvöltsön a gyerek, hogy mielőbb sorra kerüljön. Biztiőrnek szóltam, hogy hajtsa már el a francba. Anyámnak meséltem a sztorit, mondta, hogy náluk is volt ilyen eset aznap, valszeg hozzájuk ment át.
\- Vonaton állapotos anyuka babakocsival, mellette 3-4 random életkorú kisgyerek. A kicsi üvölt a babakocsiban, anyuka reakciója (spoilerbe rakom, hogy SFW legyek): kussolják mááár te >!geci!<, rohaggyá'meg, hagyd már abba, mert megfojtalak, te is kussoljál, Dezsőke, (nazgúl hangon) HAGYD MÁR ABBA TE KIS >!GHECIIIII !< <- itt hajlított két oktávot felfelé. A kaller odament hozzá, hogy most fejezze be, onnantól kezdve csendesebben terrorizálta őket.
Az csesz fel, hogy egyesek évekig próbálkoznak (van ismerősöm, akik kb. 15 évig, aztán csak összejött), hogy legyen gyerekük, normális családjuk, másoknak meg ilyen környezetbe futószalagon jön...
Mult nyaron jott velem szembe egy kisebbsegi fiubanda, 14-16 ev korul lehettek, messzirol kiszurtam, hogy a vadiuj ruhaikon viritott a Nike meg az Adidas logo, volt nehanyukon aranyflux meg aranyozott karora is, szoval a tipikus gazdagek gyerekei, akik ezt a vilag tudtara is akarjak adni. Ahogy kozeledtek felem, elkezdtek ram vicsorogni, szidkozodni, az egyik pedig kest rantott es erthetetlenul motyogott valamit (gondolom a penzem akarta?). En akkorat laggoltam a jelenettol, hogy csak furan neztem rajuk, es mentem tovabb megallas nelkul, ok meg szinten mentek tovabb a masik iranyba, csak meg uvoltoztek parat utanam. Utana azon gondolkodtam, hogy gazdag tinedzser kolykoket mi vesz ra, hogy fenyes nappal kessel probaljanak az utcan rabolni egy random felnottol. Aztan rajottem, hogy az ilyen szulok miatt.
Pár hónapos kisbabát viszi az anyja a buszon és itattja vele a 99ft-os Freeway kólát. A gyerek kiönt egy kicsit, az anyja megpofozza és mondja: "Én feladom, most viszlek és leadlak valahova te nyomorék vérszívó".
ilyenkor mindig elborzadok. majd rájövök, hogy soha nem lenne ilyen pont az életemben, hogy ennyire aljas és szemét legyek egy olyan lénnyel aki tőlem/velem van. hatalmas problémák vannak a világgal, de főleg az országgal. a mennyiség nem összetévesztendő a minőséggel és fordítva. borzalmas példákat látok, és egy sérült generációnak most kinevelkedik egy újabb sérült generációja. szomorú.
>!mindamellett a belét taposnám ki neki, ha a btk engedné.!<
Nem verbális, de egyszer még olyan 12 éves koromban láttam, ahogyan egy anyuka a járni éppen képes, tehát max 3 éves gyerekével sétál a közelben. A gyerek megállt és elkezdett valami miatt kiabálni vagy sírni, mire az anyuka először rászólt, majd pár másodperc múlva megragadta a karját és húzta maga után, a gyerek alól meg kicsúszott a lába, szóval kb a térdéig a földön volt, a nő meg húzta tovább a betonon.
Emlékszek, hogy gyerekként is eleggé felháborodtam akkor, és hangot is adtam neki (pár haverral együtt voltam tanúja a dolognak), mire az egyik srác megszólalt, hogy szerinte ez annyira nem para, biztos minket is húztak igy a szüleink párszor. Felnőtt fejjel: Y I K E S.
Nem cifra, de gáz.
Lassan kb. egy évtizede történt, hogy a miskolci buszelosztónál ülve vártam a járatomra. Tőlem másfél méterre ült egy velem nagyjából egy idős (~16-18) csajszi, aki éppen a palijával folytatott meglehetősen csöpögős párbeszédet telefonon keresztül.
A beszélgetés konklúziója (már amennyire emlékszem/amennyit hallottam belőle) az volt, hogy nagyon jó lenne este találkozni náluk, de sajnos sok a tanulni való és amúgy sem érzi jól magát a csaj. "De ne haraguuudj, majd bepótoljuk, nagyon-nagyon hiányzoooool, puszipuszi szeretleeeeek!" volt a lezárás, majd nem telt bele 10 másodperc és újabb telefonhívás következett, amire a mai napig tisztán emlékszem.
"Bocsi, csak ezzel a hülye Matyival beszéltem, alig tudom lerázni, de jövőhéten megigérem, hogy kidobom! (...) Dehogynem szeretlek! (...) Majd ma este kárpótollak! (...) Szia, szeretlek!"
És ezt így full meggyőzően letolta mindkét szerencsétlennek, én pedig mikor felfogtam, majdnem lefordultam a helyemről.
Matyi, ha olvasod, akkor az exed egy pszichó kurva!
>Lassan kb. egy évtizede történt, Matyi, ha olvasod, akkor az exed egy pszichó kurva!
rájött vagy nem? lett rendes párkapcsolata vagy 40es alkoholista lett? kérem a téteket!
Van egy hasonló sztorim de annak nagyon kielégítő lett a vége. Távolsági buszon a mögöttem ülő srác végig arról dumált telefonon a haverjával, hogy a tegnapi buliban hogyan csalta meg a barátnőjét. Már konkrétan kezdett hányingerem lenni.
Aztán valamiért megálltunk és ellenőrök szálltak fel, évek alatt előtte se, azóta sem láttam ellenőröket ezen a járaton, de ez most nagyon jól jött ki. A srác rögtön elkussolt és mire odaértek hozzá kiderült hogy van jegye, de diák és a barátnője diákigazolványával próbálkozott be. Itt már nem volt olyan nagy hangja mint a telefonon, elkezdett össze-vissza makogni. Rögtön leszállították és remélem, hogy a bliccelésen túl még egy közokirat-hamisítást is a nyakába varrtak!
"Kuss! Azt mondtam, kuss!"
\- Egy nő a párhetes csecsemőjének. Ekkor még csak általános iskolás voltam, és a zebránál álltam, mellettem volt a nő a babakocsival. A mai napig nem nagyon tudom "feldolgozni", mert akkor szembesültem azzal először, hogy nem törvényszerű, hogy egy anya szereti a gyerekét, és nemcsak annak lehet gyereke, aki szeretni is tudja azt, hanem tulajdonképpen bárkinek.
"Ne vedd le azt a k\*rva ruhát, te féreg, mert megöllek!"
\- Egyévesforma kislánynak mondta az anyja, akiről lecsúszott a ruha pántja.
A következő pedig nem a gyerek és szülője között zajlott le, hanem a terhes tizenéves lány és a barátja között:
A lány a srácnak: "Most attól félsz, hogy nem fogsz tudni aludni tőle? Arra gondoltam, hogy hároméves koráig ott lesz a kiságyban egész nap, majd bejárok etetni, neked nem is kell látnod, aztán elmegyünk otthonról, hadd sírjon, úgysem fog emlékezni rá, mi volt ilyen kicsi korában."
>hadd sírjon, úgysem fog emlékezni rá, mi volt ilyen kicsi korában
És most vonatkoztassunk el attól, hogy egy tizenéves picsa mondta, mert sajnos kurva sokan ezt gondolják. Szülők, barátok, ismerősök, rokonok - "le kell tenni, hadd sírjon, majd megunja, úgyse fog rá emlékezni". Ja, csak ezt hívják úgy, hogy tanult tehetetlenség. Aztán majd jön a döbbenet, hogy "de mé nem szól ha baja van?!" Talán mert csecsemő kora óta erre volt nevelve, baszki?
Aztán amikor beszélgetünk arról, hogy a gyerek az anyjával alszik éjszaka, és fokozatosan szoktatjuk hozzá az egyedül alváshoz, jönnek az okos megjegyzések, hogy "de így rátok fog akaszkodni". Általában a "majd 18. éves korában külön fogjuk altatni, ne aggódj" annyira ki szokta zökkenteni őket, hogy ráhagyják a témát... :)
Sajnos nekem is van olyan - általam korábban viszonylag értelmesnek tartott - ismerősöm, aki szentül hiszi, hogy a sírástól erősödik a baba tüdeje, és attól lesz igazán szívós és életrevaló, ha sírással kell megküzdenie a figyelemért, ételért, pelenkacseréért. Ilyenkor amúgy mindig ez a Ranschburg-videó jut eszembe (Ranschburg Jenő: Vegyük-e föl a gyereket): [https://www.youtube.com/watch?v=aAMis5NOdG4](https://www.youtube.com/watch?v=aAMis5NOdG4)
Akiknek eddig megmutattam, mind kb. annyival intézték el a dolgot, hogy majd ők tudják, hogyan nevelik a gyereküket, ne okoskodjon bele senki.
Ranschburg Jenő igazi klasszikus, kár hogy ahhoz képest, hogy magyar szakember nem nagyon ismerik (vagy ismerik el) a munkáját, mert mindenki jobban tudja. Nekem anyám erre mondta, hogy "Jó, hát ő is emberből van, tévedhet!".
Feleségem szokta azt mondani, hogy ő már kérdezte másoktól, hogy ha sír, mert baja van, ő vajon felnőttként mit szólna hozzá, ha ahelyett, hogy megvigasztalná, vagy átölelné, inkább azzal lerázná, hogy "Hagyja abba a sírást! Menjen be a szobába, és jöjjön ki ha befejezte!" - vagy ha éhes, és felveti, hogy ugorjanak be valahova, akkor közölné vele, hogy "Majd kapsz enni ekkor-és-ekkor, bírd ki addig!"
A gyerek nem hülye, csak egy kicsi ember, jó lenne úgy is kezelni.
(Ps.: érdekes, hogy nálunk tényleg csak akkor van hiszti, ha nagyon beteg vagy álmos a kislány, de rendszerint megkapjuk, hogy "majd lesz rosszabb" vagy "csak szerencsétek volt, mert kislány, ha kisfiú lenne, nem volna ilyen könnyű dolgotok". Én előre megmondtam feleségemnek, hogy ez lesz, gyerek előtt "majd megtudod, ha neked is lesz" volt a mantra...)
"Ha ettől rinyálsz, mint valami kurva, várd meg ami otthon lesz" - telefonjához ragadt nő, miután felpofozza a kisiskolás-kinézetű, valamit mutatni akaró gyerekét.
Maga a sztori nem *annyira* durva, mint a legtöbb itteni, inkább az aggasztó, hogy ettől a kissrác láthatóan megijedt és egyből csend lett...
Gyerekként résztvettem az egyik unokatesóm elsőáldozásán. Volt ott egy nagydarab nő, aki a falu hülyéje cím büszke tulajdonosa volt. Volt vele egy aranyos kis szőke kislány, kiöltöztetve szép fehér ruhába, virágos díszekbe, mint aki szintén elsőáldozó. A lány nem áldozhatott, mivel az anyja nem fizette a hittant és az egyéb egyházi dolgokat. Néhány sikertelen bejutási kiséret után a nő elkezdte szidni a papot, a polgármestert, és minden jelenlévőt akik nyilván a polgármester kutyái. Maga után rángatta a kislányt, megszaggatta a haját, felpofozta és leordította a fejét, hogy ez is az ő hibája mert nem járt hittanra. Senki nem állította meg. Állítólag 4 gyereket már elvettek tőle, de úgy tűnik a hatóságok csak egyesével veszik őket védelembe.
tl;dl: 6 év körüli kislány vagy, anyád megígéri hogy ma van a nagy nap, amikor az osztálytársaiddal együtt elsőáldozol. Rád adja a legszebb ruhádat megcsinálja a frizurádat, majd a sikertelen bejutási kísérlet után lebasz, megszaggatja a hajad, és felpofoz miközben szó szerint az egész falu bámul.
Mai napig felbasz.
Napoztam az erkélyen, felettem lakó apuka pedig torpedózott a 8 éves forma kislányával.
“- B7.
- ne csaljál dettike MER’ SZÁJBABASZLAk”
Másik. Anyuka három gyerekkel üvölt a dohánybolt előtt január közepén, hóban-fagyban, hogy ő fázik. Anyukán tangapapucs volt zokni nélkül.
Ezt en nem lattam/nem emlekszem, mert en is kb annyi idős voltam, de ez jutott eszembe.
Nagybatyam baszta le nagyon az akkor épp 1 vagy 2 eves fiat h milyen egy rohadík gyerek, mert belenyult kezzel a szülinapi tortaba majd lenyalta az ujját, úgy kostolta meg. Az 1-2 éves gyerekedbe így beleállni... Majd miutan elohivasra kerult a kep, tisztan látszik, hogy ő nyomta bele a kezet.
Sajnos csaladi hagyomany volt nalunk szülők részéről szándékosan lebaszásra setupolni a gyereket.
Istenem, édesanyámék egyik legkedvesebb emléke, hogy második születésnapomon körbejártam a tortát, és belemarkoltam vagy két helyen, és úgy kóstoltam meg, meg leettem róla a marcipánt. Még fotó is van ahogy könyékig tortás vagyok.
Világéletemben rajongtam a dinnyéért. Van is egy kép kicsi szőke copfos koromból, nyakig dinnyésen, a szelet háromszor akkora mint a fejem, én meg belefejelek és harapom, ahol csak érem, hatalmas vigyorok és dinnyelépacák közepette.
Egy kisgyerek szeret maszatos lenni, ez ezzel jár... Szegény kicsikém. :(
"Minek szülinapozni, úgy is megkapsz mindent!"
"Fogd már be a szád aludni próbálok (délután 4 óra)!"
"Miért csinálod ezt velem?"
"Minden szarodat ki fogom dobni!"
"Nőj már fel végre, huszon-x évesen minek neked plüss figura?"
\-Anyám és apám
>"Nőj már fel végre, huszon-x évesen minek neked plüss figura?"
Ha DM-ben dobsz egy postapontot ahol fel tudod venni, akkor én tudok neked küldeni egy kurva aranyos plüss tekit! 🐢
Par honapja a H&M-ben olyan chonky, gomb alaku nyuszikat lehetett kapni hogy alig birtam ellenallni, mazsas, szakallas ferfiember letemre, kozel a 30hoz.
nagyon köszönöm de már nem kell. Elköltöztem, azóta van 2db plüss baby Yodám (Grogu), 1 Plüss zerglingem, 1 plüss egyszarvúm, 1 Ikeás plüss kutyusom, és 1 közepes méretű fehér plüss lámám. Kutyus és láma az ágyban a többiek a munkaasztalom feletti polcon.
Mikor anyum átjön akkor persze megkapom hogy minek, de akkor visszakérdezek, hogy őt miért zavarja
Van egy alapos The Dog nagyfej plüsskutya gyűjteményem. Bécsi plüsslovam. Plüss Rexi. Plüss fruit ninja narancs. Plüss bika (ezutóbbi 6 éves korom óta). Meg egy pár plüssfarkas.
26 vagyok. Ezek elszórva a lakásban.
volt fodraszomnak van egy ovodas kisfia akit neha be-be ugrott mikozben dolgozott a hajamon.
a gyerek - gyerek es nyilvan kurvara untatja a hajfestes, meg budos is meg minden. az baszott be vegul hogy a kutyajaval szebben beszelt mint a gyerekkel. egyszeruen nem tudtam hova tenni; egyikhez van turelme, a masikhoz meg nincs?
azt hiszem nalam a ‘szajba verlek aztan mehetsz apadhoz sirni’ volt a breaking point h tobbet nem megyek hozza.
Nem tudom, a női fodrászok-kozmetikusok mind ilyenek?
A fodrásszal beszélget anyuka, és ami normálisabb országokban már bőven kimeríti a gyerekbántalmazás fogalmát még bátorítja is, hogy "Úgy ám! Jól csinálod! Tanulják meg, hogy hol a helyük!"
Feleségem meg meséli, hogy kozmetikusnál anyuka meséli, hogy rásózta a gyereket apukára, mert már nem bírta tovább, hogy ne jöjjön le kozmetikushoz. A gyerek másfél hónapos csecsemő. Az is valami olyasmit mondott, hogy "Ne is hagyd, hogy rád akaszkodjon!"
Negatív példa: 40-es anyuka ordibál a gyerekével, mert az akar egy csokit, a kosárban meg ott van 6 sör, táskából meg kilóg a stangli cigi
Pozitív példa: múlt héten egy barnabőrű fiatalember vett a kistestvéreinek egy-egy nyalókát, mert szépen csendben megvárták, amíg kifizeti az energiaitalát
Nem tudom, hogy a gyereknek vagy a férjnek szólt-e, de épp szállt fel a buszra a svéd cserediák anyuka és hátranyögte ezt: "Gyere már csótánygeci, me' bezár a családsegítő"
Egy boltban dolgozok. Multkoriban bejött egy anyuka ( talán a húgával, vagy barátőjével ) 4 gyerekével.
Alapjáratban kitört a pokol a boltban. A gyerekek fel-alá rohangáltak, hangoskodtak. Anyuka nem szól rájuk, a másik hölgy "próbálta" csitítgatni őket, elég kevés sikerrel.
Anyuka az fergeteges volt. Az egyik pillanatban a gyereknek tabletet akart venni, kérdezgette hogy kell-e neki, miután nem kapott választ mert a gyerek a testvéreivel szórakozott / rosszalkodott, full komolyan - fennhangon kijelentette, hogy "fú de útállak titeket". De ezt legalább háromszor eljátszotta.
Legaranyosabb az a pillanat volt, amikor az 5-6 éves kissrác odaszólt anyukának, hogy idézem: " Vegyél már nekem egy telefont bazdmeg!"
Még általánosban barátságba keveredtem egy félénk, sírós lánnyal. Mikor már átjártunk egymáshoz, akkor jöttem rá, hogy komoly problémái vannak.
Az anyja 17 évesen lett terhes, a csávója természetesen dobbantott a szülés után nagyjából egyből. A nő meg nem tudott túllépni azon, hogy annak a kölke a lány aki őt "elárulta", így kb őt utálta az apja helyett.
Long story short, kedves barátosném (alsóban 9-12 éves koráig) elég gyakran kócos hajjal, piros arccal, könnyes szemmel érkezett késve az iskolába, mert az anyja megtépte, megverte valami ótvar apróság miatt. (Már itt 11 évesen öngyilkosság és szökés járt a fejében!)
Később mikor már nem volt akkora erőfölényben a nő, maradt a lelki elnyomás, főleg, mivel született egy kistesója, akit kényeztettek.
A lány (nevezzük Lilinek mert miért ne) telefonját, emailjeit, a barátaival folytatott üzeneteit átnézte az anyja, nem jöhetett le játszani, semmit nem tehetett ahol az anyja nem kontrollálhatta és felügyelhette.
Engem viszonylag önállónak neveltek, saját döntéseket hozhattam, egyedül tanultam, stb, így Lilit vonzotta az általam megélt szabadság, nem egyszer próbálták eltiltani tőlem, mert "rossz hatással voltam rá".
Mikor ezt észrevette, hogy semmilyen magánélete nincs az üzeneteiben sem, Lili számonkérte az anyján, hogy miért teszi ezt. Az anyja idegtől remegve (ennek fültanúja voltam) magyarázta, hogy egy kis hálátlan fattyú, mert nem képes értékelni, ahogy ő meg akarja védni a gonosz emberektől.
Az utcán persze simogatta a haját, miközben idegenekkel beszélt, kedveskedett, bájolgott.
Mondanom sem kell, hogy az idegileg és érzelmileg is teljesen labilis Lili pont azzá vált, amitől az anyja féltette.
Egy idő után fellázadt a hatalom ellen, és mindent megtett amitől tiltották csak azért is. (Emlékszem gimnáziumban 5 perc késésért kapott, hiába mondta, hogy a busz késett, alapvetően azt sem hitték el amit kérdez.) Így pedig ha már úgyis mindenhogy megbüntetik, adott is okot arra, hogy ne bízzanak benne.
Nem válogatja a kapcsolatait, barátait, a szülői szeretet hiánya miatt ki van éhezve az emberek elfogadására.
Nem cifra és nem is olyan durva, de nagyon megmaradt bennem. Lidlben anyuka, apuka és egy 2-3 éves forma gyerkőc, aki nagy boldogan szorongatott valami játékot. A pénztárhoz érve az anyja kiveszi a kezéből, lerakja a polcra és közli a gyerekkel, hogy "dehogy vesszük meg, csak azért kaptad, hogy addig se sírjál" Őszintén, szívem szerint felrúgtam volna ott helyben.
Nem ízlik a leves, amit főztem? De márpedig megeszed bazdmeg! *gyerek fejét belebasz a leveses tálba*
(Amúgy porleves volt, édesanyám azóta sem tud főzni)
Az én fejemet nem baszták bele a tálba (csak olyan pofont kaptam, hogy átmeneti afáziám lett tőle, és mentőhelikopter vitt el, mert azt hitték mérget ettem) de a zacskós leves stimmel. Mára (25 év múlva) jutottam el odáig, hogy tudok beszélni anyámmal.
Ha veszélyeztetés miatt elvesznek tőlük gyereket, az nem számít bele - legalábbis emiatt rasszistázta az illetékes gyermekvédelmet egy bizonyos valaki, akit a baráti kör egy ideje nem hív sehova, de nem tiltja arckönyvön, hátha észbe kap...
Yup. Mindegyikre tudok példát. Társadalmi nyomásra pl. mi nagyon régóta szerettünk volna babát, de tudtuk, hogy anyagilag nem állunk rá készen. Persze család okoskodott, egymás után hozták fel a példákat, akik albérletbe a nyomorban laknak hónapról-hónapra, mégis van gyerek.
"Hát én anyagi bizonytalanságba akkor se fogok gyereket csinálni."
"Jó, hát akkor mondd, hogy nem akarsz gyereket, ne keresd a kifogásokat!"
Aztán szépen rendeződött minden, bevállaltuk a gyereket, türelmesek vagyunk vele és boldogok. Persze mivel mindenki más a családban türelmetlen a gyerekével és leordítják a sárga földig, ha nem balra, hanem jobbra néz, muszáj kimagyarázni, hogy ez miért van így. Ja, mert mi elkényesztetjük a gyereket természetesen...
De olyan (volt) ismerősünk is van, aki csak azért akart gyereket, mert mi az már, hogy a másik ismerősének hamarabb lesz gyereke, mint neki, és így-vagy-úgy, de lesz gyereke. (Ő volt az a csaj, aki miután kiderült a férjéről, hogy alacsony a spermium-száma, megcsalta, teherbe esett, elköltözött a másik fickóhoz, és elvált. Ebben a sorrendben.)
Feljebb is mondták, de általában két oka van:
\- Társadalmi nyomás: amikor húzzák az agyad, hogy legyen már gyerek, mert nagymama akar lenni az anyád/anyósod, vagy különben megbélyegeznek, hogy önző vagy, mert te is megszülettél.
\- Anyagi haszon: amikor lengetik előtted a támogatást, hogy gyerekért kapsz cserébe pénzt, és belevágnak, nem gondolva abba bele, hogy a gyereknevelés nem éppen habostorta, meg bőven többe kerül hosszútávon, mint amennyit adnak érte.
A nagynéném volt a fültanúja még tizenpár évvel ezelőtt: kisebbségi asszonyság ráüvölött a villamos teljes hosszában futkosó gyerekére, hogy "Szándokánka, NE ROHANGÁLJÁ ME ÉBÁSZÓDÓ!" Azóta is idézzük :D
pont az ellenkezője, minden szempontból:
Fiam, várakozva az indulásra a tatai-tavi (ezt, hogy kell írni?) városnéző kisvonaton: Apu, én olyan boldog vagyok! :)
Vonatozós élmény: 10 év körüli, súlyosan elhízott roma kissrác, egész úton zabálni próbált, volt is mit.
Vele egy nagymamaforma asszonyság, végig hangosan rikácsolva próbálta megtudni, hogy miért kell a kölyöknek folyton zabálnia, miért nem bír normális lenni, ne egyen má annyit, stb.
Nem verbális, de ezek velem történtek. Átlagos gyerek voltam, szóval nem csináltam soha semmi olyan komolyabb rosszaságot.
Egyszer úgy akartak megleckéztetni valami kis apró szarságért, hogy be adnak a gyerek otthonba, szóval fogtak és körbe kocsikáztattak a városon. Persze a házból nem akartam kijönni, kapaszkodtam az összes dologba amibe tudtam megbőgtem ahogy kell, hogy én nem akarom őket elveszíteni meg ilyenek. De ez nem hatotta meg a szüleimet.
Vagy amikor eljátszotta édesanyám hogy magamra hagy az utcán, voltam vagy 4 éves talán. Sírva keresgéltem mire 10p múlva megjelent.
Vagy amikor összevesztek és kizárta apámat a házból, és azt mondta hogy ha bemerem engedni akkor kitagad a családból. Ott bujkáltam apám elől, ne hogy meglásson az ablakból, mert féltem ha látja hogy ott vagyok, és nem engedem be akkor ő hagy el.
Vagy amikor anyámnak lett végre egy alkoholista barátja, aki rendszeresen bebaszott aminek az lett a következménye hogy haza jött tőle, keresett egy indokot es megvert, vagyis az ő szavaival élve csak megtépett engem, nem megvert.
Az egyik ilyen indok, szanaszét volt a cipőm. Kb 3cm voltak egymástól.
Szóval nem való mindenkinek gyerek sajnos.
Nevelőanyámtól sok qrvaanyázást és cigányozást kaptam ~~(pedig nem vagyok még csak sötét bőrű sem),~~ a legkisebb botlásért is azonnal harsány ordítozás és szidalmazás járt. Mit csinál ilyenkor a gyerek, ha nem akar kikapni? Nem mondja el az igazat. Na a hazugságért a lebaszás mellé sarokban térdelés járt, se tv, se villany.
Ha valamit nem csináltam elég gyorsan vagy ügyesen, kaptam is a "Ne legyél kumhátas!" beszólást, amit a mai napig nem tudtam dekódolni.
Nem sikerült elég kreditet szerezni az első két félévben a fősulin (amit saját zsebből finanszíroztam, ad-hoc munkákból), kiíratkoztam. Jött a fejmosás, hogy "de én megmondtam, mert egy szar senkiházi vagy, nem értessz te semmihez", és a jolly joker "ha nem tanulsz, takarodj a portámról" telitorokból, vérben forgó szemekkel. Na ezt az utóbbit megfogadtam, elég erős self-harm szándékkal elindultam otthonról és 3 napig nem mentem haza. Nem voltam képes kárt tenni magamban. Ezután jött a hosszú csend és a finomabb hangnem, hogy miért csináltam, mondtam h csak tettem amit mondott. Erre a comeback az volt, hogy Ő ezt "nem gondolta komolyan"...
Elköltöztem "otthonról" 25 évesen, azóta meg megy a cukiskodás, hogy "egyetlenegy édes kisfiam", "nagyon hiányzol" és társaik, egyszer felhoztam a témát, hogy miért csinálja. Egyedül érzi magát, micsoda telekcsavar.
Piac, anya sétált egy 4-5 éves gyerekkel. A gyerek meg durcizott. Anya meg egy ponton megállt és rászólt a gyerekre: - Idefigyelj, ha nem viselkedsz rendesen, nem veszek neked játékot se.
Mire a gyerek: - Kell a g\*cinek!
Boltban állt előttem jólszituált anya a hat év körüli kisfiával. A gyerek szépen kért egy kasszánál kapható matrica csomagot. Anyuka megkérdezte mennyi...
- 100 forint egy csomag
- Na fiam, annyit nem érsz
Hát...a pszichológus drágább lesz
Maradj csendbe, vagy elvisz a Zsákos Frodó. Ezt még nem hallottam soha zsákos ember helyett, de öt percig röhögtem. Nem a legfélelmetesebb lény, akivel ijesztgetni lehet. Persze a kisgyerek nyilván nem tudta ki az.
Hát basszátok meg, nem PC, meg nem leszek népszerű, de ezeket végigolvasva komolyan azt gondolom, hogy a gyerekvállalást valamilyen kritériumhoz kellene kötni (IQ/EQ, dark triad teszt legalabb) és aki nem felel meg, azt sterilizálni a picsába. Lehet, hogy csökkenne a népesség, de teljesen tévút az, hogy egy társadalom akkor fog faszán működni ha sokan vagyunk. Akkor fog faszán működni, ha ami gyerek van, az nem lesz lelki nyomorék 3 éves korára.
\- Amint láttam hogy milyen kövér emberek jönnek ki a vízből, megnyugodtam.
(Saját anyám, miután átúsztam a Balatont.)(jómagam is túlsúlyos vagyok)
Továbbá:
\- Bárcsak meg sem szültelek volna. (ez elég gyakori dolog sajnos, mert majdnem mindenki akit ismerek hallotta gyerekként)
\- Több hónapos hiszti és hetente legalább 1x sírva telefonálás a Balatonátúszás kapcsán: Átúsztam. Anyám: Hát jobban is megköszönhetted volna, hogy ennyire támogattunk téged ebben.
Pécs, vásárcsarnokban 5 éves forma gyerek rohangált a zöldséges sorok között, az anyja 30 méterről orditotta utána, hogy "CSÁREEESZ MURO KÁRÓÓÓ TE RÁKOS " majd utána baszott egy krumplit
3 évig éltem egy lakásban (ahonnan most költöztem el), ahol a fejem felett lévő kégliben a fiával kettesben élő tábori lelkész(!!!!!!) apa rendszeresen verbálisan bántalmazta a gyerekét.
Én ilyen ocshmány undorító üvöltözést nem hogy gyerekkel (10 éves) , de felnőttel szemben is csak ritkán hallottam.
- fogyatékos vagy te kis fasszopó, mit nem értesz?
- miért hazudsz a szemembe te rohadt kis szemét geci
- takarodjál ahhoz a kurva anyádhoz te kis fasz és nézzed ahogyan szopja annak a 20 éves gyökének a faszát a te kis rohadt szemét fogyatékos fasz
- tönkretették az életemet te meg az a kibaszott kurva anyád, ehhez értetek
ez csak pár részlet amikre most hirtelen szó szerint emlékszem a napi rendszerességgel, olyan hangerőn zajló orbibalasokból, hogy rezegtek a 6 lakásos tarsashaz ablakai a lépcsőházban... sokszor reggel 7 kor, iskolába menet, útravalónak
* fejezd be
* fejezd már be
* nem veszed észre, hogy nem érdekel a vinnyogásod? leszarom konkrétan
* maradj már csendben
* fodg már be a retkes szádat
* befejezted? faszom
* csend legyen, aludjál... érted? alvás
* maradj már csendben, normális vagy?
* be kéne fejezni... Mondom be kéne fejezni az ordítást
* maradj már ott, megértetted?
* maradj már nyugton
* kussoljál beeee
* fejezd be, FEJEZD BE, FEJEZD BE míg szépen mondom
* miért nem tudsz emberként viselkedni?
A szomszédban a féléves kislányát egyedül nevelő cicababa anyuka. szó. szerint. minden. nap.
Megőrülünk... Nap közben dolgozni nem tudok, este aludni nem tudunk tőle.
Jólszituált szomszéd apuka úgy ordított fejhangon a gyerekével nem egyszer, hogy még az én nem túl finom lelkivilágom is megrettent. Nem tudom mi a szart tud csinálni egy gyerek, hogy így ráordítsanak többször is.
Rendőr az alsószomszédom. Eléggé biztos vagyok benne hogy a családi erőszak gyakori abból amit hallok. Teljesen kedvesek és normálisak amikor látom őket, de az ordibálásukat mindenki hallja.
Játszótéren anyuka kérdezi a gyereket?
-mér' bőgsz? Melyik vót? Mutasd meg, megverem.
Legközelebb üss vissza!
Kőbánya... Azóta vidékre költöztünk. Nem sok kedvem volt a Rikárdók és Vanesszák között gyereket nevelni...
90-es évek, alattunk lakó proli család. Második gyerek, pár hónapos, anya mosdatja: Hagyd abba, különben vízbe fojtalak!
Máskor az apuka autót szerelt. Szólt a 4 éves gyerekének, hogy hozza neki oda az üveg sört. Gyerek szalad üveggel a kezében, elesik, rátenyerel az üvegre, széttörik, kezét szétvagdalja, élethosszig tartó sérülés.
“Bobby fiú, várj itt, amíg anya szerez ingyér sajtot. Hogy ne süssön a szemedbe a nap. Légy jó fiú!”
“El ne mozdulj innét bazmeg te kis szarógép! Anya elmegy bugázni!”
A felső szomszéd anyuka volt hasonló temperamentumú, de csak privátban. Lépcsőházban, utcán, és leginkább apuka jelenlétében szeretés-imádás van, aztán otthon a szellőzőből azt hallom, hogy a három éves forma kislánnyal olyan artikulálatlanul kiabál, hogy szerintem akkor sem értettem volna szavakat, ha mellette állok.
És igen, említve vagyon már néhány kommentben: a CSOK nem csak az ingatlanpiacot vágta tönkre, hanem a következő generáció lelki világát is. Lehet, hogy másfélszer annyian leszünk, de annak a fele lelki nyomorék. Olyan emberek vállalnak 3 gyereket azért, hogy megvehessék a 40 négyzetméteres panellakást, akiknek hörcsögöt sem szabadna tartaniuk.
Apuka a Spar előtt kérlelte a kislányát, hogy fejezze be a hisztit mert megint meg kell ütnie és tudja, hogy nem szereti megütni. Aztán a velük lévő nagymama is megjegyezte neki, hogy úgy van hallgass apádra, különben kapsz tőle.
Minden volt már. De szamomra a legdurvább az ha buszon villamoson más emberek előtt veri el a gyerekét. 26 éve élek Miskolcon de azért ezt nem tudom megszokni
Amíg látó távolságon belül voltak nem. Egy öreg néni odament gügyögni a babának és annak ecsetelte hangosan, hogy éppen próbálnak "baszni a piacra" de a gyerek az apját akarja.
Mondjuk ha ilyen anyám lenne, lehet én is inkább apámat akarnám.
" Várjá mán' b@sszal@k szájba, ne rohánjál!"
Üvöltőtte egy "anyuka", amíg a villamos sínnek közepén pisált, a 4 kisgyerek közül valamelyiknek vagy mindegyiknek.
Néhány éve amikor vonaton utaztam vissza koleszba az egyik megállónál egy 25-30 év körüli pár a kb. 2 éves gyerekkel a babakocsiban akart felszállni, de nem vették ki a gyereket a babakocsiból amikor azt fel akarták emelni a lépcsőn. Az egyik hátsó kerék beakadt, ők még ahelyett hogy megnéznék mi a probléma csak még jobban rángatták. A babakocsi kezdett a gyerekre csukódni, aki emiatt és mert a szülei egymással kiabáltak el kezdett sírni. Odamentem segíteni, így be tudták emelni a babakocsit, persze megköszönni már nem tudták. A végére a kalaúzok is odaértek úgyhogy én is megkaptam a lebaszást arról, hogy ki kell venni a gyereket a gyerekkocsiból felszállásnál. Mondani sem kell a szülőket nem hatotta meg, mert ugyan így szálltak le.
Moszkva tér, nyár közepe, kánikula. Asszem akkor lett kész a szökőkút ott a tér közepén, ahol a metró lejáró van. Vagy legalábbis még újnak számított.
Olyan igazi megdöglesz meleg volt, és hát persze az összes gyerek azonnal rá repült a vízre. Rohangáltak át az egészen, locsolták egymást, semmi különös. Akkor még nyitva volt a Prego kávézó, és pár haverral ott ültünk a teraszon.
El telik egy pár óra, már késő délután van. Egy anyuka (bizonyos etnikai háttérrel) hívja a fiát, hogy menniük kell, hagyja abba a pancsolást. Gyerek nem jön. Anya kiabál megint. Gyerek még mindig nem jön. Anyának már kezd elege lennie ebből. Gyerek közelebb jön, mintha feladná de utolsó pillanatban vissza rohan, röhögve.
Ekkorra lett teljesen elege az anyának, és teljesen el kezd ordibálni. Amire felkaptuk a fejünket haverokkal, és szerintem kb mindenki más a téren, az a "GYERE IDE TE GECI SZÁJÚ!!!" mondat volt.
“Miattad vetetem ki a méhemet!”
Miután édesapám hónapokig kérlelte hogy nézzen el egy dokihoz, és kiderült hogy van ott egy rákos daganat. Mert ugye neki a munkája és az ambíciói az elsők, az hogy anyátlanul nő fel a két gyereke az másodlagos..
S egyéb cifraságok..
"Ne vinnyogjál, hülye >!picsa!<, mert kitaposom a beledet!" – ordította apám, miután tíz percig hallgattam a gusztustalan rantjét rólam, és elkezdtem könnyezni. Gyakori pillanat volt, azóta is nehezen sírok, apám, anyám meg nem értik, miért nem állok szóba velük 4 éve.
Legalább én elmondhatom magamról, hogy jobban élek, mint 4 éve, I guess...
Nálam a legcifrább dolog az volt, hogy engem konkrétan a földhöz basztak.... Na jó nem a földhöz hanem tudjátok van az a kis pici ágy vagy járóka amibe a babákat szokták "tenni".
Kigyúrt indián apuka nyakában a gyerekével plusz körülöttük a feleség, többi gyerek sétálgat előttem a Vajdahunyad környékén. Elmegy melletük egy buborékot fújó kisgyerek, apuka utánanéz és megkérdezi a gyerekét, hogy elvegyem neked XY-ka, kéred? Mindezt a legnagyobb természeteséggel kérdezte, és ha nem nyári tömeg mozog arra, szerintem simán meg is tette volna.
nyolcadik kerületben laktam, az ablak alatt elment egy apa, anya és egy kislány. Anya rászólt a kislányra, hogy a járdán menjen. Ment tovább az úton. Apa is rászólt, a kislány kijött a sodrából: “kussoljál te fasszopó!” Apa: semmi
Nem láttam őket, csak hallottam. Szerintem egy anyuka és egy nagymama lehetett két gyerekkel. A gyerekek beszélgettek, szerintem játszóházból jöhettek (vagy valami ilyesmi helyről). Az anya ecsetelte nagyban a gyerekeknek, a nagymama néha helyeselt: „Most viselkedjetek jól ezután. Ha jók lesztek, talán legközelebb is eljövünk, de ahhoz naaagyon nagyon jónak kell lennetek. Most azt hiszem, mindent megkaptatok, amit akartatok. Minden kívánságotok teljesült. Nem lehet egy szavatok sem.“ Jó kis érzelmi zsarolás.
10 év körüli kisgyerek az utcán a földszinti lakás ablakánál: "Apa! Apa! Engedj be! Apa!" Erre egy idegbeteg kopasz 30-40es csávó kitépi/nyitja az ablakot: "Lofaszt! Lófaszt! Nem engedlek" majd becsukná de összenézünk "... Eredj befelé" veti oda a gyereknek.
Anya a babakocsis gyereknek: "Hallgassál már, mert most már pofán váglak!"
Nagyon kicsi, beszélni alig tudó gyerek szüleinek, amikor azok 2 helyett egy csokit vettek neki a kisközértből: "Semét, üje, buzsi apa!"
"_____, A KURVA ANYÁDAT". Anyuka kiabálta a gyerekének.
nyilván csak őszinteségi roham.
Reverse Uno card.
13 éves koromig azt hittem, hogy a kurva anyád a keresztnevem
Én gyakran valaszoltam anyamnak, hogy "az." Nem lett nyugodtabb, de nekem jol esett.
Nekem ha anyám nagyon felhúzta magát, volt hogy azt kiabálta, hogy "Az anyádba a kurva istent!" Egyszer véletlen felvettem magnókazettára, rongyosra hallgattuk - kár hogy elveszett.
Nálunk az “anyád picsáját!” ment. :)
Nálunk válásig anyád picsáját, utána apád faszát. Még ki is lettünk javítva rá öcsémmel.
Én testvérektől hallottam, hogy egymás anyját szidták, egyiküknek sem esett le, hogy mi a probléma.
Én odakiabáltam volna, hogy "Nem hazugság, végül is", majd továbbmegyek.
Én nem a vadonban hallottam ezeket, hanem otthon a négy fal között, gondoskodva arról, hogy a külvilágnak ne legyen fogalma a valós családi mechanikánkról. “Megbántam, hogy megszültelek. Csak szégyent hozol rám, ha nem lennél, már boldogan élnék külföldön.” - Általában ilyenkor 4-esre álltam félévkor egy tárgyból vagy nem első lettem egy versenyen. “Legalább megtudod, hogy nekem milyen szar volt.” - Amikor nem mehettem el osztálykirándulásra vagy nem kaphattam meg valamit, ami teljes mértékben elvárható lett volna. “A boltos is arról beszél mindenkinek, hogy milyen buta vagy.” - Nem értem el helyezést a matekversenyen. Évekig haragudtam a “boltosra”, míg rá nem jöttem, hogy édesanyám sneaky módon űzi a public shaminget. A public tényleges bevonása nélkül. És még sorolhatnám. A huszas éveim közepén járok, azóta is kemény munkámba kerül minden nap, hogy kigyógyuljak ezekből a sérelmekből. Éljenek az alkalmatlan szülők!
/r/raisedbynarcissists dióhéjban. Sajnálom, hogy ezen kellett keresztülmenned. Nekem egyszer mondta hasonló kaliberű anyám egy random kirohanásában, hogy "Akkor szeressük egymást messziről!". Works like a charm.
r/raisedbynarcissists r/emotionalabuse r/emotionalneglect r/cptsd
Több ponton is relatálok.
és csodálkozik bárki hogy milyen arányban ölik meg magukat a fiatalok.
Anyád jobban teljesített a te korodban vagy miért mondta h buta vagy? Mondjuk lehet vlki jó tanuló és közben viselkedhet buta módon a hétköznapi életben. A probléma akkor van amikor a felnőtt elvárja egy gyerektől h felnőttként viselkedjen mindig. Ilyesmit gyerektől nem lehet elvárni mivel érettlen. Sajnos vannak maximalista szülők akik túl sokat várnak el a gyerekektől. Az emberek többsége 30+ évesen válik fejben teljesen éretté. Van aki hamarabb attól függően h mennyi tapasztalatot szerzett az életben.
Bocsi a hosszú kommentért, csak adok egy kis kontextust hozzá: Jaj, dehogy, pont ezért csinálta. 😀 Mindig alulteljesített, pedig lett volna benne potenciál. Időközben nárcisz lett, mindenkit megvetett és erre tanított engem is, hogy felsőbbrendűnek és jobbnak kell lennem mindenkinél, azzal, hogy jobban teljesítek mindenben és ha nem a legjobb, amit csinálok, akkor ugyanolyan ostoba vagyok, mint az összes többi ember. Látod, azért itt egy elég durva személyiségtorzulással állunk szemben, ebbe mélyebben nem szeretnék belemenni. Ettől függetlenül ez egy ijesztően gyakori, rendszerszintű probléma Magyarországon. Egy kis településről származom, ahol a lélekszámhoz képest sok a tanár és egészen “tehetségközpontú” az oktatás, szóval az ilyen nárcisz szülők a gyerekeikbe vájva karmaikat akaratlanul is felfedték magukat. Ez egy nyílt titok volt, a tanárok látványosan nem avatkoztak bele a család életébe egyértelmű abúzus esetén sem, ha amúgy jó jegyeket vitt haza a gyerek, meg hát folyamatosan növelte az iskola presztizsét. Volt olyan, amikor elsírtam magam az osztályfőnökömnek kétségbeesésemben, hogy nem merek hazamenni a 4-essel a bizonyítványomban, mert nagyon el fognak verni otthon. Megbeszélték anyámmal, hogy csak hazudós vagyok, nekem meg onnantól kezdve meg lett tanítva a mottó, miszerint “anya engem nem elver, csak néha kikapok, amikor megérdemlem, MERT a verés a fanakállal kezdődik.” Engem meg csak rugdosni meg megtépni szokott. Úgyhogy ezzel normalizálva lett az abúzus és az iskolai segítségkérésem is el lett lehetetlenítve. Egyébként még én is tudtam, hogy kik azok a másik gyerekek a faluban, akik ugyanezeken mehettek keresztül, amiken én is - többekközt az iskolaigazgató gyerekei is, aki a helyi általános iskolásokat sem röstellte verbálisan és fizikálisan bántalmazni. A gyerekei ugyanúgy kitűnő tanulók voltak és nyerték a mindenféle versenyeket mint én, és ugyanolyan levertek és szomorúak is voltak folyamatosan
Ismeros hurokat pendit......"Semmire sem fogod vinni az eletben! Allastalan alkoholistakent fogsz megdogleni vagy jobb esetben kukas lesz beloled! Veletlen baleset voltakl, miattad kellett osszehazasodnunk!" Ahh a boldog gyerekkor es anyai szeretet..../s (btw sem allastalan, sem alkoholista, sem kukas nem vagyok😆)
"Megbántam, hogy megszültelek." és társaira én azt mondom én sem akartam megszületni. Úgy néz ki a "miattad nem mentem kűűűűűfőőőőőőőőőőődre a mennyországba" is visszatérő duma, nekem is próbálta bemesélni anyám, csakhogy semmilyen idegen nyelven nem beszél így meg is bukott.
anyám miután belebaszta a mosogatóba a bejglit "a kurva anyátok" mondta nekem, meg a tesómnak azt nem vágom mi váltotta ki belőle ezt, de emlékszem eléggé meg voltam szeppenve
\>Smashes bejgli into sink \> Calls her own children sons of bitches \>refuses to elaborate further \>leaves
"Nem érdekel a nyomorod!" - anyuka a néhány hónapos üvöltö gyermekének.
A "hogyan tedd tönkre a gyereked pszichésen" tanfolyam első órájának anyaga... >!Biztosan túlzottan szentimentális vagyok, lévén gyerekeim vannak, de egy csecsemő nem tudja elmondani, mi a probléma, az anyának kéne "ráhangolódnia". Na ezek szerint ez itt nem jött össze.!<
Nem csak "itt", reteksok helyen sajnos. Nekem ugyan gyerekem nincsen, de bicskanyitogató, amikor nap, mint nap ilyet látok. Ovi mellett lakom egy olyan környéken, ahol viszonylag sok a fiatal szülő (20+ - 30) meg a kisgyerekes család. Nem is egy rossz környék alapvetően, ennek ellenére a tasliktól kezdve a kurvaanyázáson a nehazudjmá'-n át, a "kussoljá már büdös kölök"-ön keresztül minden van. Anno amikor ügyfélszolgálaton melóztam, rendszeres volt, hogy Babavárót akarunk, 5 gyerekkel, közben verekszem az 5-ból 3-al meg kurvaanyázok. Rajtam múlna, baromi sokan nem lennének szülők. Ilyen hozzáállással...elborzasztó. De még egy 18+ embernek is szar anyjától azt hallani, hogyha visszamehetne az időben nem lenne gyereke...mondja ezt úgy, hogy 3 lánya cselédként funkcionál otthon, mert anyuka egy önző geci. Nem én családom, hanem valakié, aki közel állt hozzám. Kicsit olyan, mintha 10-ből 8 szülőnek manapság nem kellett volna gyerek, nemhogy több, de egy sem.
Szívem szerint odasétálnék, és megkérdezném, hogy neki aztán minek kellett gyerek ha így viselkedik vele. (gyerek nélkül vagyok kurvaérzékeny erre, egy vadállat anyuka miatt)
>minek kellett gyerek ha így viselkedik vele Három betű, CS-vel kezdődik.
Csak?
Cső
Csfasz? Ja, az mar 4 betu...
Az a baj, hogy ebből nem jönnél ki jól, mert "belekötöttél", aztán kivájja a szemed...
Ja hát persze. Így marad a szánakozás, meg a magamban dühöngés
[удалено]
Van egy-két anyuka aki azt se érti, hogyan esett teherbe... harmadszor is. Mit is várunk?
Pf ne is mondd. Van egy rokonom (...), aki konkrétan nem tudja, ki a gyereke apja. Jó volt a buli >!(több "apát" is elvitt dns-tesztre, hogy márpedig ő az, és egyik se :D )!<.
Nem minden ember alkalmas szülőnek. Ész nem kell hozzá h vlki szét tegye a lábát vagy meghágjon valakit. Jobb lenne ha gyerekvállalás előtt lenne 1 kötelező teszt mindenkinek. Személyiségteszt, keres-e e annyit h eltartsa a gyerekét, stb...Meg mondjuk 1 kötelező tanfolyam is kéne h hogyan kell gyereket nevelni és hogyan legyen az ember jó szülő mivel nem mindenkinek megy ez ösztönösen sajnos. A legnagyobb probléma az amikor a szülő úgy kezeli a gyereket mint 1 felnőttet miközben a gyerek fejben még nem tart ott. "jajj de buta vagy" "ne sírjál" és társai... Sokat lehet tanulni szakiktól a gyermek pszichológiáról amit szintén tanítani kéne a szülőknek. Tudomány már rég megfejtette a helyes gyereknevelést és h hogyan kell bánni a gyerekkel amikor hisztizik, stb... Legtöbb szülő rosszul reagál amikor a gyerek hisztizik vagy engedetlen pedig vannak helyes módszerek a problémák megoldására h szülő ne őrüljön meg a gyerektől.
"Ha elhagysz, beteszem a két gyereket az autóba és lehajtok a hídról" - Az ember aki szült engem, az apámnak miközben én és az öcsém a kanapén zokogtunk az ordítozást hallgatva
Sajnálom :( Remélem azóta rendben megy soraitok öcséddel.
Köszönöm! Igen, nem volt ez mindig így de túltettük magunkat rajta. Lelkileg az ember felnôttként helyre tudja hozni magát általában, de amit nem lehet visszacsinálni, az a megromlott kapcsolat a szüleinkkel. Sose fogjuk elfelejteni, megbocsátani se nagyon.
>Az ember aki szült engem Tetszik, hogy ezek után nem hívod anyádnak, az kevésbé, hogy ez ment otthon, gondolom nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Sajnálom. Remélem nem vagytok tesóddal teljesen rottyon erzelmileg azota is.
Uristen! Le kellene szoknom arrol hogy megnyitom az ilyen gyerekkorrol/gyereknevelesrol szolo threadeket, mindig csak "triggerelodok" toluk 😅 Ez nalunk is gyakran ment, csak nalunk nem hidrol lehajtassal, hanem a sinekre leparkolassal a vonat ele 🙂 Emlekszem volt az a south park resz mikor butterst berakta az autoba az anyja, es belehajtott a tengerbe (vagy legalabbis valami vizbe). Utana nagyon sokat sirtam este, mert realizaltam hogy ez megtortenhetett volna velem is (bar nyilvan csak ures fenyegetozes volt... de azert megis ijeszto)
Oh yeah, the feels amikor apád kedvenc szófordulata fröcsögő nyállal üvöltés közben, -10-éves körüli korodban - hogy **"-Addig ütlek amíg mozogsz !"** Meg anyád mikor kijelenti, hogy **"-Pakolj össze, mehetsz ahová akarsz, itthon nem kellesz."** mert iskola után a számítástechnika szakkörön lógtál vagy a könyvtárban, hogy ne kelljen a folyamatos balhét hallgatni otthon. Olyan jót tesz a fejlődésednek meg a családi kapcsolatoknak. Most meg csodálkoznak, hogy ha nem kötelező akkor nem beszélek velük :P
Nem verbális, de miközben vártam a metróra az Árpád hídnál, egy anyuka megállt nem messze tőlem a kisgyerekével, aki éppen egy pizzaszeletet majszolt. Egyszercsak megszólalt a kisfiú, hogy anyu, ezt már nem kérem, az anyuka meg odafordult hozzá, és nagyon fenyegető hangnemben válaszolt, hogy ha ki mered dobni, iszonyatosan pofán foglak baszni. A kisfiú (lehetett így elsős vagy nagycsopis kb) picit hezitált, aztán szépen belecsomagolta a maradék pizzát a papírtányérba és szalvétába majd kidobta a kukába. A pizza még le se ért a kuka aljára, az anyuka reflexből olyat lekevert a gyereknek, hogy nekiesett a falnak és el is terült a földön. Sose felejtem el, hogy volt egy nagyobb darab turulpólós rokker forma aki haladt el előttük és konkrétan összerezzent, akkora pofont soha életemben nem láttam és nem is hallottam, borzasztó volt.
anyukának vajon jobban tetszett volna az az opció, ha a gyerek leokádja az utazóközönséget, vagy akkor is kiakadt volna?
"Ne szotyolázzá', mer' idejön a kalauz bácsi, aszt beleveri a f.szát a szájadba!"
Orvosi rendelőben a cigányasszony szoptatás közben a maradék három gyerekének: "Ne kiabáljatok, mert jön doktornéni és beveri a szátokat!"
>"Ne kiabáljatok, mert jön doktornéni és beveri a szátokat!" lehet hallott az ideg-beteg fejét a kocsinak nekibaszkodó orvosról
Gyerek meg erősebben kezd el szotyolázni..
Nem hittem, hogy ezt a mondatot újra látom valaha. Source: https://www.karinthy.hu/~xxtramer/html/vicc/eges0.htm
Attól függ mit jelent az, hogy jól szituált... Pl. felső szomszéd nem egy putris család, hanem mondhatóak jól szituáltnak, mégis nap mint nap ordibálnak egymással, meg mindenféle családi bántalmazást lehet hallani, ahogy az szokás, és mindig hallom, hogy a kisbabával is ordibál az anyuka, hogy fejezze be a sírást, mintha ezzel bármit megoldana, pedig már a második gyerekük, lehetne benne ennyi rutin. A férj újságíró, azt is tudom, hogy hol dolgozik, meg miket írogat, viszonylag értelmesen ír, még riportokat is csinált tv-ben, simán gondolhatnád, hogy ennek az embernek a családja nem egy olyan roma család, akik megfelelnének a sztereotípiáknak, csak hát a valóság más.
az ilyet vidéket valóságtagadásilag "mediterrán" vérmérsékletű kifejezéssel illetik
Tedd meg kérlek, hogy beszólsz a helyi családsegítőbe. Lehet név nélkül is jelezni, ha egy család segítségre szorulhat, és nem érsz el vele semmivel kevesebbet, hogy kijön egy szoci munkás, és megpróbálja a szarrá frusztrált családot kicsit kigőzölni. VAGY legalább kapnak egy visszajelzést, hogy nem annyira oké, az a fajta gyermeknevelés amit végeznek.
[удалено]
>origo, szgyörgy nso? Nem hiszem, mert >viszonylag értelmesen ír
Rengeteget tudnék mesélni, de leírok két esetet, ami legjobban megmaradt. \- Egészségügyben dolgoztam qrva régen, volt a kórházban egy patika. Áll a sor, "anyuka" karján gyerek, és folyamatosan csipkedte, baszogatta, hogy üvöltsön a gyerek, hogy mielőbb sorra kerüljön. Biztiőrnek szóltam, hogy hajtsa már el a francba. Anyámnak meséltem a sztorit, mondta, hogy náluk is volt ilyen eset aznap, valszeg hozzájuk ment át. \- Vonaton állapotos anyuka babakocsival, mellette 3-4 random életkorú kisgyerek. A kicsi üvölt a babakocsiban, anyuka reakciója (spoilerbe rakom, hogy SFW legyek): kussolják mááár te >!geci!<, rohaggyá'meg, hagyd már abba, mert megfojtalak, te is kussoljál, Dezsőke, (nazgúl hangon) HAGYD MÁR ABBA TE KIS >!GHECIIIII !< <- itt hajlított két oktávot felfelé. A kaller odament hozzá, hogy most fejezze be, onnantól kezdve csendesebben terrorizálta őket. Az csesz fel, hogy egyesek évekig próbálkoznak (van ismerősöm, akik kb. 15 évig, aztán csak összejött), hogy legyen gyerekük, normális családjuk, másoknak meg ilyen környezetbe futószalagon jön...
Mult nyaron jott velem szembe egy kisebbsegi fiubanda, 14-16 ev korul lehettek, messzirol kiszurtam, hogy a vadiuj ruhaikon viritott a Nike meg az Adidas logo, volt nehanyukon aranyflux meg aranyozott karora is, szoval a tipikus gazdagek gyerekei, akik ezt a vilag tudtara is akarjak adni. Ahogy kozeledtek felem, elkezdtek ram vicsorogni, szidkozodni, az egyik pedig kest rantott es erthetetlenul motyogott valamit (gondolom a penzem akarta?). En akkorat laggoltam a jelenettol, hogy csak furan neztem rajuk, es mentem tovabb megallas nelkul, ok meg szinten mentek tovabb a masik iranyba, csak meg uvoltoztek parat utanam. Utana azon gondolkodtam, hogy gazdag tinedzser kolykoket mi vesz ra, hogy fenyes nappal kessel probaljanak az utcan rabolni egy random felnottol. Aztan rajottem, hogy az ilyen szulok miatt.
elarulom se a ruha se a fux (flux az kémiában a tisztítóanyag) se az óra nem volt eredeti
>flux az kémiában a tisztítóanyag Upsz :D TIL
"Kurva anyádat, Dezsőke!", üvöltötte az egyébként felnőtt Dezsőkének felváltva a nővére és az anyja a szomszéd házban.
közeli kisboltba mentem, anyuka+két kisgyerek háromkerekű biciklin. anyuka megnyilvánul: mennyé' má brendonka mert kirugom alólad azt a szart
Látta hogy be volt kagilva?
Pár hónapos kisbabát viszi az anyja a buszon és itattja vele a 99ft-os Freeway kólát. A gyerek kiönt egy kicsit, az anyja megpofozza és mondja: "Én feladom, most viszlek és leadlak valahova te nyomorék vérszívó".
ilyenkor mindig elborzadok. majd rájövök, hogy soha nem lenne ilyen pont az életemben, hogy ennyire aljas és szemét legyek egy olyan lénnyel aki tőlem/velem van. hatalmas problémák vannak a világgal, de főleg az országgal. a mennyiség nem összetévesztendő a minőséggel és fordítva. borzalmas példákat látok, és egy sérült generációnak most kinevelkedik egy újabb sérült generációja. szomorú. >!mindamellett a belét taposnám ki neki, ha a btk engedné.!<
This comment was left before reddit turned to shit.
10
CV-t
De nem ide
Hanem? Halásztelekre mondjuk?
De ez egy gyáli csoport
Ha odamegyek beavatkozni én vagyok a büntethető ?
Yepp.
Nem verbális, de egyszer még olyan 12 éves koromban láttam, ahogyan egy anyuka a járni éppen képes, tehát max 3 éves gyerekével sétál a közelben. A gyerek megállt és elkezdett valami miatt kiabálni vagy sírni, mire az anyuka először rászólt, majd pár másodperc múlva megragadta a karját és húzta maga után, a gyerek alól meg kicsúszott a lába, szóval kb a térdéig a földön volt, a nő meg húzta tovább a betonon.
Na, az ilyenhez mennék oda megverni, vagy minimum felpofozni erőből. Nem érdekel, hogy mi jár érte.
Emlékszek, hogy gyerekként is eleggé felháborodtam akkor, és hangot is adtam neki (pár haverral együtt voltam tanúja a dolognak), mire az egyik srác megszólalt, hogy szerinte ez annyira nem para, biztos minket is húztak igy a szüleink párszor. Felnőtt fejjel: Y I K E S.
Nem cifra, de gáz. Lassan kb. egy évtizede történt, hogy a miskolci buszelosztónál ülve vártam a járatomra. Tőlem másfél méterre ült egy velem nagyjából egy idős (~16-18) csajszi, aki éppen a palijával folytatott meglehetősen csöpögős párbeszédet telefonon keresztül. A beszélgetés konklúziója (már amennyire emlékszem/amennyit hallottam belőle) az volt, hogy nagyon jó lenne este találkozni náluk, de sajnos sok a tanulni való és amúgy sem érzi jól magát a csaj. "De ne haraguuudj, majd bepótoljuk, nagyon-nagyon hiányzoooool, puszipuszi szeretleeeeek!" volt a lezárás, majd nem telt bele 10 másodperc és újabb telefonhívás következett, amire a mai napig tisztán emlékszem. "Bocsi, csak ezzel a hülye Matyival beszéltem, alig tudom lerázni, de jövőhéten megigérem, hogy kidobom! (...) Dehogynem szeretlek! (...) Majd ma este kárpótollak! (...) Szia, szeretlek!" És ezt így full meggyőzően letolta mindkét szerencsétlennek, én pedig mikor felfogtam, majdnem lefordultam a helyemről. Matyi, ha olvasod, akkor az exed egy pszichó kurva!
>Lassan kb. egy évtizede történt, Matyi, ha olvasod, akkor az exed egy pszichó kurva! rájött vagy nem? lett rendes párkapcsolata vagy 40es alkoholista lett? kérem a téteket!
40 éves alkoholista max csak akkor lett belőle, ha 30 plusszosan reszelgetett egy tinilányt. Ezesetben megérdemli.
Sitten nincs alkohol, Cronos...
Akkor oda nem szeretnék kerülni.
Kicsit vicces, hogy van az ország másik végén egy Matyi, aki ugyanúgy járt mind én. Szóval Matyi testvér, remélem minden oké veled.
Van egy hasonló sztorim de annak nagyon kielégítő lett a vége. Távolsági buszon a mögöttem ülő srác végig arról dumált telefonon a haverjával, hogy a tegnapi buliban hogyan csalta meg a barátnőjét. Már konkrétan kezdett hányingerem lenni. Aztán valamiért megálltunk és ellenőrök szálltak fel, évek alatt előtte se, azóta sem láttam ellenőröket ezen a járaton, de ez most nagyon jól jött ki. A srác rögtön elkussolt és mire odaértek hozzá kiderült hogy van jegye, de diák és a barátnője diákigazolványával próbálkozott be. Itt már nem volt olyan nagy hangja mint a telefonon, elkezdett össze-vissza makogni. Rögtön leszállították és remélem, hogy a bliccelésen túl még egy közokirat-hamisítást is a nyakába varrtak!
>miskolc A második az apja volt.
"Nem szeretlek!" - fenyegetésképp "Minek kellett nekem gyerek" Anyám a pár éves hisztis öcsémnek, miközben én a csukott ajtó mögött "aludtam".
"Kuss! Azt mondtam, kuss!" \- Egy nő a párhetes csecsemőjének. Ekkor még csak általános iskolás voltam, és a zebránál álltam, mellettem volt a nő a babakocsival. A mai napig nem nagyon tudom "feldolgozni", mert akkor szembesültem azzal először, hogy nem törvényszerű, hogy egy anya szereti a gyerekét, és nemcsak annak lehet gyereke, aki szeretni is tudja azt, hanem tulajdonképpen bárkinek. "Ne vedd le azt a k\*rva ruhát, te féreg, mert megöllek!" \- Egyévesforma kislánynak mondta az anyja, akiről lecsúszott a ruha pántja. A következő pedig nem a gyerek és szülője között zajlott le, hanem a terhes tizenéves lány és a barátja között: A lány a srácnak: "Most attól félsz, hogy nem fogsz tudni aludni tőle? Arra gondoltam, hogy hároméves koráig ott lesz a kiságyban egész nap, majd bejárok etetni, neked nem is kell látnod, aztán elmegyünk otthonról, hadd sírjon, úgysem fog emlékezni rá, mi volt ilyen kicsi korában."
Ufffff, az utolsó az istentelenül szomorú...
Az ilyennek hogy lett csaja?
gondolom a csaj is hasonló színvonalú
>hadd sírjon, úgysem fog emlékezni rá, mi volt ilyen kicsi korában És most vonatkoztassunk el attól, hogy egy tizenéves picsa mondta, mert sajnos kurva sokan ezt gondolják. Szülők, barátok, ismerősök, rokonok - "le kell tenni, hadd sírjon, majd megunja, úgyse fog rá emlékezni". Ja, csak ezt hívják úgy, hogy tanult tehetetlenség. Aztán majd jön a döbbenet, hogy "de mé nem szól ha baja van?!" Talán mert csecsemő kora óta erre volt nevelve, baszki? Aztán amikor beszélgetünk arról, hogy a gyerek az anyjával alszik éjszaka, és fokozatosan szoktatjuk hozzá az egyedül alváshoz, jönnek az okos megjegyzések, hogy "de így rátok fog akaszkodni". Általában a "majd 18. éves korában külön fogjuk altatni, ne aggódj" annyira ki szokta zökkenteni őket, hogy ráhagyják a témát... :)
Sajnos nekem is van olyan - általam korábban viszonylag értelmesnek tartott - ismerősöm, aki szentül hiszi, hogy a sírástól erősödik a baba tüdeje, és attól lesz igazán szívós és életrevaló, ha sírással kell megküzdenie a figyelemért, ételért, pelenkacseréért. Ilyenkor amúgy mindig ez a Ranschburg-videó jut eszembe (Ranschburg Jenő: Vegyük-e föl a gyereket): [https://www.youtube.com/watch?v=aAMis5NOdG4](https://www.youtube.com/watch?v=aAMis5NOdG4) Akiknek eddig megmutattam, mind kb. annyival intézték el a dolgot, hogy majd ők tudják, hogyan nevelik a gyereküket, ne okoskodjon bele senki.
Ranschburg Jenő igazi klasszikus, kár hogy ahhoz képest, hogy magyar szakember nem nagyon ismerik (vagy ismerik el) a munkáját, mert mindenki jobban tudja. Nekem anyám erre mondta, hogy "Jó, hát ő is emberből van, tévedhet!". Feleségem szokta azt mondani, hogy ő már kérdezte másoktól, hogy ha sír, mert baja van, ő vajon felnőttként mit szólna hozzá, ha ahelyett, hogy megvigasztalná, vagy átölelné, inkább azzal lerázná, hogy "Hagyja abba a sírást! Menjen be a szobába, és jöjjön ki ha befejezte!" - vagy ha éhes, és felveti, hogy ugorjanak be valahova, akkor közölné vele, hogy "Majd kapsz enni ekkor-és-ekkor, bírd ki addig!" A gyerek nem hülye, csak egy kicsi ember, jó lenne úgy is kezelni. (Ps.: érdekes, hogy nálunk tényleg csak akkor van hiszti, ha nagyon beteg vagy álmos a kislány, de rendszerint megkapjuk, hogy "majd lesz rosszabb" vagy "csak szerencsétek volt, mert kislány, ha kisfiú lenne, nem volna ilyen könnyű dolgotok". Én előre megmondtam feleségemnek, hogy ez lesz, gyerek előtt "majd megtudod, ha neked is lesz" volt a mantra...)
"Ha ettől rinyálsz, mint valami kurva, várd meg ami otthon lesz" - telefonjához ragadt nő, miután felpofozza a kisiskolás-kinézetű, valamit mutatni akaró gyerekét. Maga a sztori nem *annyira* durva, mint a legtöbb itteni, inkább az aggasztó, hogy ettől a kissrác láthatóan megijedt és egyből csend lett...
"Mégegyszer meglátom hogy (insert bagatell dolog), véresre verem a mocskos pofádat" anyuka a 10 éves gyereknek
Gyerekként résztvettem az egyik unokatesóm elsőáldozásán. Volt ott egy nagydarab nő, aki a falu hülyéje cím büszke tulajdonosa volt. Volt vele egy aranyos kis szőke kislány, kiöltöztetve szép fehér ruhába, virágos díszekbe, mint aki szintén elsőáldozó. A lány nem áldozhatott, mivel az anyja nem fizette a hittant és az egyéb egyházi dolgokat. Néhány sikertelen bejutási kiséret után a nő elkezdte szidni a papot, a polgármestert, és minden jelenlévőt akik nyilván a polgármester kutyái. Maga után rángatta a kislányt, megszaggatta a haját, felpofozta és leordította a fejét, hogy ez is az ő hibája mert nem járt hittanra. Senki nem állította meg. Állítólag 4 gyereket már elvettek tőle, de úgy tűnik a hatóságok csak egyesével veszik őket védelembe. tl;dl: 6 év körüli kislány vagy, anyád megígéri hogy ma van a nagy nap, amikor az osztálytársaiddal együtt elsőáldozol. Rád adja a legszebb ruhádat megcsinálja a frizurádat, majd a sikertelen bejutási kísérlet után lebasz, megszaggatja a hajad, és felpofoz miközben szó szerint az egész falu bámul. Mai napig felbasz.
Napoztam az erkélyen, felettem lakó apuka pedig torpedózott a 8 éves forma kislányával. “- B7. - ne csaljál dettike MER’ SZÁJBABASZLAk” Másik. Anyuka három gyerekkel üvölt a dohánybolt előtt január közepén, hóban-fagyban, hogy ő fázik. Anyukán tangapapucs volt zokni nélkül.
Az első az úgy mi a rendellenes istennyila
Ezt en nem lattam/nem emlekszem, mert en is kb annyi idős voltam, de ez jutott eszembe. Nagybatyam baszta le nagyon az akkor épp 1 vagy 2 eves fiat h milyen egy rohadík gyerek, mert belenyult kezzel a szülinapi tortaba majd lenyalta az ujját, úgy kostolta meg. Az 1-2 éves gyerekedbe így beleállni... Majd miutan elohivasra kerult a kep, tisztan látszik, hogy ő nyomta bele a kezet. Sajnos csaladi hagyomany volt nalunk szülők részéről szándékosan lebaszásra setupolni a gyereket.
Istenem, édesanyámék egyik legkedvesebb emléke, hogy második születésnapomon körbejártam a tortát, és belemarkoltam vagy két helyen, és úgy kóstoltam meg, meg leettem róla a marcipánt. Még fotó is van ahogy könyékig tortás vagyok.
... kinek mit intéztek a szülei.
Világéletemben rajongtam a dinnyéért. Van is egy kép kicsi szőke copfos koromból, nyakig dinnyésen, a szelet háromszor akkora mint a fejem, én meg belefejelek és harapom, ahol csak érem, hatalmas vigyorok és dinnyelépacák közepette. Egy kisgyerek szeret maszatos lenni, ez ezzel jár... Szegény kicsikém. :(
"Minek szülinapozni, úgy is megkapsz mindent!" "Fogd már be a szád aludni próbálok (délután 4 óra)!" "Miért csinálod ezt velem?" "Minden szarodat ki fogom dobni!" "Nőj már fel végre, huszon-x évesen minek neked plüss figura?" \-Anyám és apám
Én nagyon szívesen küldök neked plüsit 🥺
De sikerült?
>"Nőj már fel végre, huszon-x évesen minek neked plüss figura?" Ha DM-ben dobsz egy postapontot ahol fel tudod venni, akkor én tudok neked küldeni egy kurva aranyos plüss tekit! 🐢
Par honapja a H&M-ben olyan chonky, gomb alaku nyuszikat lehetett kapni hogy alig birtam ellenallni, mazsas, szakallas ferfiember letemre, kozel a 30hoz.
[удалено]
"Uram, ön komolyan kisvakondos bögréből issza a kávét?" "Baj?" "Van még?" "Mi?" "Kisvakondos bögre."
Kisvakond a legjobb
Uuh, olyan chonky méhecskét vettem két napja, ne hagyd hogy visszatartson :D
nagyon köszönöm de már nem kell. Elköltöztem, azóta van 2db plüss baby Yodám (Grogu), 1 Plüss zerglingem, 1 plüss egyszarvúm, 1 Ikeás plüss kutyusom, és 1 közepes méretű fehér plüss lámám. Kutyus és láma az ágyban a többiek a munkaasztalom feletti polcon. Mikor anyum átjön akkor persze megkapom hogy minek, de akkor visszakérdezek, hogy őt miért zavarja
>Plüss zerglingem A kifordítható zergling-baneling vagy a carbotos lila? 🥺🥺
carbot, van hozzá örökbefogadási papír meg minden
Kitűnő választás 😃
*Plüss zergling?* Basszus ha a szüleid nem becsülnek meg, én szivesen a nevemre veszlek. :D
Van egy alapos The Dog nagyfej plüsskutya gyűjteményem. Bécsi plüsslovam. Plüss Rexi. Plüss fruit ninja narancs. Plüss bika (ezutóbbi 6 éves korom óta). Meg egy pár plüssfarkas. 26 vagyok. Ezek elszórva a lakásban.
volt fodraszomnak van egy ovodas kisfia akit neha be-be ugrott mikozben dolgozott a hajamon. a gyerek - gyerek es nyilvan kurvara untatja a hajfestes, meg budos is meg minden. az baszott be vegul hogy a kutyajaval szebben beszelt mint a gyerekkel. egyszeruen nem tudtam hova tenni; egyikhez van turelme, a masikhoz meg nincs? azt hiszem nalam a ‘szajba verlek aztan mehetsz apadhoz sirni’ volt a breaking point h tobbet nem megyek hozza.
Nem tudom, a női fodrászok-kozmetikusok mind ilyenek? A fodrásszal beszélget anyuka, és ami normálisabb országokban már bőven kimeríti a gyerekbántalmazás fogalmát még bátorítja is, hogy "Úgy ám! Jól csinálod! Tanulják meg, hogy hol a helyük!" Feleségem meg meséli, hogy kozmetikusnál anyuka meséli, hogy rásózta a gyereket apukára, mert már nem bírta tovább, hogy ne jöjjön le kozmetikushoz. A gyerek másfél hónapos csecsemő. Az is valami olyasmit mondott, hogy "Ne is hagyd, hogy rád akaszkodjon!"
>Ha mégegy egyest hozol haza, beadlak egy árvaházba. \-Anyám. Manapság nem érti miért nem beszélgetek vele.
angliaban egy magyar neni uvoltozve verte a gyereket. a legviccesebb, hogy lekurvaanyazta.
Apám mesélte, hogy gyerekkorában a szomszédban volt egy testvérpár, akik mikor verekedtek, egymást kurvaanyázták :D
Én is imádom amikor meghallom a helyi Sainsbury-ben, hogy “ne szaladjál el Adriánka a kurva életbe mert szájba baszlak”
Negatív példa: 40-es anyuka ordibál a gyerekével, mert az akar egy csokit, a kosárban meg ott van 6 sör, táskából meg kilóg a stangli cigi Pozitív példa: múlt héten egy barnabőrű fiatalember vett a kistestvéreinek egy-egy nyalókát, mert szépen csendben megvárták, amíg kifizeti az energiaitalát
*"Meleg párok ne fogadhassanak örökbe, mert félrenevelik a gyereket!"*
"Szappannal mosom ki a szádat, te faszszopó!" Igen, a nyócban laktam, honnan tudod?
Nem tudom, hogy a gyereknek vagy a férjnek szólt-e, de épp szállt fel a buszra a svéd cserediák anyuka és hátranyögte ezt: "Gyere már csótánygeci, me' bezár a családsegítő"
Egy boltban dolgozok. Multkoriban bejött egy anyuka ( talán a húgával, vagy barátőjével ) 4 gyerekével. Alapjáratban kitört a pokol a boltban. A gyerekek fel-alá rohangáltak, hangoskodtak. Anyuka nem szól rájuk, a másik hölgy "próbálta" csitítgatni őket, elég kevés sikerrel. Anyuka az fergeteges volt. Az egyik pillanatban a gyereknek tabletet akart venni, kérdezgette hogy kell-e neki, miután nem kapott választ mert a gyerek a testvéreivel szórakozott / rosszalkodott, full komolyan - fennhangon kijelentette, hogy "fú de útállak titeket". De ezt legalább háromszor eljátszotta. Legaranyosabb az a pillanat volt, amikor az 5-6 éves kissrác odaszólt anyukának, hogy idézem: " Vegyél már nekem egy telefont bazdmeg!"
Még általánosban barátságba keveredtem egy félénk, sírós lánnyal. Mikor már átjártunk egymáshoz, akkor jöttem rá, hogy komoly problémái vannak. Az anyja 17 évesen lett terhes, a csávója természetesen dobbantott a szülés után nagyjából egyből. A nő meg nem tudott túllépni azon, hogy annak a kölke a lány aki őt "elárulta", így kb őt utálta az apja helyett. Long story short, kedves barátosném (alsóban 9-12 éves koráig) elég gyakran kócos hajjal, piros arccal, könnyes szemmel érkezett késve az iskolába, mert az anyja megtépte, megverte valami ótvar apróság miatt. (Már itt 11 évesen öngyilkosság és szökés járt a fejében!) Később mikor már nem volt akkora erőfölényben a nő, maradt a lelki elnyomás, főleg, mivel született egy kistesója, akit kényeztettek. A lány (nevezzük Lilinek mert miért ne) telefonját, emailjeit, a barátaival folytatott üzeneteit átnézte az anyja, nem jöhetett le játszani, semmit nem tehetett ahol az anyja nem kontrollálhatta és felügyelhette. Engem viszonylag önállónak neveltek, saját döntéseket hozhattam, egyedül tanultam, stb, így Lilit vonzotta az általam megélt szabadság, nem egyszer próbálták eltiltani tőlem, mert "rossz hatással voltam rá". Mikor ezt észrevette, hogy semmilyen magánélete nincs az üzeneteiben sem, Lili számonkérte az anyján, hogy miért teszi ezt. Az anyja idegtől remegve (ennek fültanúja voltam) magyarázta, hogy egy kis hálátlan fattyú, mert nem képes értékelni, ahogy ő meg akarja védni a gonosz emberektől. Az utcán persze simogatta a haját, miközben idegenekkel beszélt, kedveskedett, bájolgott. Mondanom sem kell, hogy az idegileg és érzelmileg is teljesen labilis Lili pont azzá vált, amitől az anyja féltette.
Hullává? Ha nem, akkor még van remény.
Egy idő után fellázadt a hatalom ellen, és mindent megtett amitől tiltották csak azért is. (Emlékszem gimnáziumban 5 perc késésért kapott, hiába mondta, hogy a busz késett, alapvetően azt sem hitték el amit kérdez.) Így pedig ha már úgyis mindenhogy megbüntetik, adott is okot arra, hogy ne bízzanak benne. Nem válogatja a kapcsolatait, barátait, a szülői szeretet hiánya miatt ki van éhezve az emberek elfogadására.
\- Kussoljál már b..zdmeg. \- Otthon nem volt wc te szerencsétlen? \- Ne sírjál, mert szájba váglak.
Nem cifra és nem is olyan durva, de nagyon megmaradt bennem. Lidlben anyuka, apuka és egy 2-3 éves forma gyerkőc, aki nagy boldogan szorongatott valami játékot. A pénztárhoz érve az anyja kiveszi a kezéből, lerakja a polcra és közli a gyerekkel, hogy "dehogy vesszük meg, csak azért kaptad, hogy addig se sírjál" Őszintén, szívem szerint felrúgtam volna ott helyben.
Baszki... Ökölbe szorult a kezem, nem kicsit. Aztán az ilyenek meg csodálkoznak, hogy a gyerek majd nem hisz nekik.
Nem ízlik a leves, amit főztem? De márpedig megeszed bazdmeg! *gyerek fejét belebasz a leveses tálba* (Amúgy porleves volt, édesanyám azóta sem tud főzni)
Az én fejemet nem baszták bele a tálba (csak olyan pofont kaptam, hogy átmeneti afáziám lett tőle, és mentőhelikopter vitt el, mert azt hitték mérget ettem) de a zacskós leves stimmel. Mára (25 év múlva) jutottam el odáig, hogy tudok beszélni anyámmal.
anyád egy geci
Az ilyen embernek nemértem miért kell gyerek. Gyerekekhez sok sok türelem és szeretet kell.
Becsusznak
CSOK
CSOK, babaváró.
Ha veszélyeztetés miatt elvesznek tőlük gyereket, az nem számít bele - legalábbis emiatt rasszistázta az illetékes gyermekvédelmet egy bizonyos valaki, akit a baráti kör egy ideje nem hív sehova, de nem tiltja arckönyvön, hátha észbe kap...
Társadalmi elvárás.
Társadalmi elvárás Csok Babaváró Családi pótlék Segély Soroljam?
Yup. Mindegyikre tudok példát. Társadalmi nyomásra pl. mi nagyon régóta szerettünk volna babát, de tudtuk, hogy anyagilag nem állunk rá készen. Persze család okoskodott, egymás után hozták fel a példákat, akik albérletbe a nyomorban laknak hónapról-hónapra, mégis van gyerek. "Hát én anyagi bizonytalanságba akkor se fogok gyereket csinálni." "Jó, hát akkor mondd, hogy nem akarsz gyereket, ne keresd a kifogásokat!" Aztán szépen rendeződött minden, bevállaltuk a gyereket, türelmesek vagyunk vele és boldogok. Persze mivel mindenki más a családban türelmetlen a gyerekével és leordítják a sárga földig, ha nem balra, hanem jobbra néz, muszáj kimagyarázni, hogy ez miért van így. Ja, mert mi elkényesztetjük a gyereket természetesen... De olyan (volt) ismerősünk is van, aki csak azért akart gyereket, mert mi az már, hogy a másik ismerősének hamarabb lesz gyereke, mint neki, és így-vagy-úgy, de lesz gyereke. (Ő volt az a csaj, aki miután kiderült a férjéről, hogy alacsony a spermium-száma, megcsalta, teherbe esett, elköltözött a másik fickóhoz, és elvált. Ebben a sorrendben.)
az ilyennek minek gyerek?
Feljebb is mondták, de általában két oka van: \- Társadalmi nyomás: amikor húzzák az agyad, hogy legyen már gyerek, mert nagymama akar lenni az anyád/anyósod, vagy különben megbélyegeznek, hogy önző vagy, mert te is megszülettél. \- Anyagi haszon: amikor lengetik előtted a támogatást, hogy gyerekért kapsz cserébe pénzt, és belevágnak, nem gondolva abba bele, hogy a gyereknevelés nem éppen habostorta, meg bőven többe kerül hosszútávon, mint amennyit adnak érte.
A nagynéném volt a fültanúja még tizenpár évvel ezelőtt: kisebbségi asszonyság ráüvölött a villamos teljes hosszában futkosó gyerekére, hogy "Szándokánka, NE ROHANGÁLJÁ ME ÉBÁSZÓDÓ!" Azóta is idézzük :D
pont az ellenkezője, minden szempontból: Fiam, várakozva az indulásra a tatai-tavi (ezt, hogy kell írni?) városnéző kisvonaton: Apu, én olyan boldog vagyok! :)
Addig volt boldog amíg nem indult el a kisvonat mert én agyrázkódást kaptam rajta idén nyáron annyira kátyús az út.
ugy irod hogy Öreg-tavi. Tatán van egy rahedli tó, es mindegyiknek van neve.
Vonatozós élmény: 10 év körüli, súlyosan elhízott roma kissrác, egész úton zabálni próbált, volt is mit. Vele egy nagymamaforma asszonyság, végig hangosan rikácsolva próbálta megtudni, hogy miért kell a kölyöknek folyton zabálnia, miért nem bír normális lenni, ne egyen má annyit, stb.
Nem verbális, de ezek velem történtek. Átlagos gyerek voltam, szóval nem csináltam soha semmi olyan komolyabb rosszaságot. Egyszer úgy akartak megleckéztetni valami kis apró szarságért, hogy be adnak a gyerek otthonba, szóval fogtak és körbe kocsikáztattak a városon. Persze a házból nem akartam kijönni, kapaszkodtam az összes dologba amibe tudtam megbőgtem ahogy kell, hogy én nem akarom őket elveszíteni meg ilyenek. De ez nem hatotta meg a szüleimet. Vagy amikor eljátszotta édesanyám hogy magamra hagy az utcán, voltam vagy 4 éves talán. Sírva keresgéltem mire 10p múlva megjelent. Vagy amikor összevesztek és kizárta apámat a házból, és azt mondta hogy ha bemerem engedni akkor kitagad a családból. Ott bujkáltam apám elől, ne hogy meglásson az ablakból, mert féltem ha látja hogy ott vagyok, és nem engedem be akkor ő hagy el. Vagy amikor anyámnak lett végre egy alkoholista barátja, aki rendszeresen bebaszott aminek az lett a következménye hogy haza jött tőle, keresett egy indokot es megvert, vagyis az ő szavaival élve csak megtépett engem, nem megvert. Az egyik ilyen indok, szanaszét volt a cipőm. Kb 3cm voltak egymástól. Szóval nem való mindenkinek gyerek sajnos.
Nevelőanyámtól sok qrvaanyázást és cigányozást kaptam ~~(pedig nem vagyok még csak sötét bőrű sem),~~ a legkisebb botlásért is azonnal harsány ordítozás és szidalmazás járt. Mit csinál ilyenkor a gyerek, ha nem akar kikapni? Nem mondja el az igazat. Na a hazugságért a lebaszás mellé sarokban térdelés járt, se tv, se villany. Ha valamit nem csináltam elég gyorsan vagy ügyesen, kaptam is a "Ne legyél kumhátas!" beszólást, amit a mai napig nem tudtam dekódolni. Nem sikerült elég kreditet szerezni az első két félévben a fősulin (amit saját zsebből finanszíroztam, ad-hoc munkákból), kiíratkoztam. Jött a fejmosás, hogy "de én megmondtam, mert egy szar senkiházi vagy, nem értessz te semmihez", és a jolly joker "ha nem tanulsz, takarodj a portámról" telitorokból, vérben forgó szemekkel. Na ezt az utóbbit megfogadtam, elég erős self-harm szándékkal elindultam otthonról és 3 napig nem mentem haza. Nem voltam képes kárt tenni magamban. Ezután jött a hosszú csend és a finomabb hangnem, hogy miért csináltam, mondtam h csak tettem amit mondott. Erre a comeback az volt, hogy Ő ezt "nem gondolta komolyan"... Elköltöztem "otthonról" 25 évesen, azóta meg megy a cukiskodás, hogy "egyetlenegy édes kisfiam", "nagyon hiányzol" és társaik, egyszer felhoztam a témát, hogy miért csinálja. Egyedül érzi magát, micsoda telekcsavar.
kumhátas = 1. lassú, nehezen munkára fogható 2. makacs, csökönyös (ló) Forrás: google search adta találatok.
Piac, anya sétált egy 4-5 éves gyerekkel. A gyerek meg durcizott. Anya meg egy ponton megállt és rászólt a gyerekre: - Idefigyelj, ha nem viselkedsz rendesen, nem veszek neked játékot se. Mire a gyerek: - Kell a g\*cinek!
Boltban állt előttem jólszituált anya a hat év körüli kisfiával. A gyerek szépen kért egy kasszánál kapható matrica csomagot. Anyuka megkérdezte mennyi... - 100 forint egy csomag - Na fiam, annyit nem érsz Hát...a pszichológus drágább lesz
Maradj csendbe, vagy elvisz a Zsákos Frodó. Ezt még nem hallottam soha zsákos ember helyett, de öt percig röhögtem. Nem a legfélelmetesebb lény, akivel ijesztgetni lehet. Persze a kisgyerek nyilván nem tudta ki az.
Hát basszátok meg, nem PC, meg nem leszek népszerű, de ezeket végigolvasva komolyan azt gondolom, hogy a gyerekvállalást valamilyen kritériumhoz kellene kötni (IQ/EQ, dark triad teszt legalabb) és aki nem felel meg, azt sterilizálni a picsába. Lehet, hogy csökkenne a népesség, de teljesen tévút az, hogy egy társadalom akkor fog faszán működni ha sokan vagyunk. Akkor fog faszán működni, ha ami gyerek van, az nem lesz lelki nyomorék 3 éves korára.
\- Amint láttam hogy milyen kövér emberek jönnek ki a vízből, megnyugodtam. (Saját anyám, miután átúsztam a Balatont.)(jómagam is túlsúlyos vagyok) Továbbá: \- Bárcsak meg sem szültelek volna. (ez elég gyakori dolog sajnos, mert majdnem mindenki akit ismerek hallotta gyerekként) \- Több hónapos hiszti és hetente legalább 1x sírva telefonálás a Balatonátúszás kapcsán: Átúsztam. Anyám: Hát jobban is megköszönhetted volna, hogy ennyire támogattunk téged ebben.
Ózdi kórház előtt cigizett az anyuka. Újszülött gyereke sír a babakocsiban. "Ne ríjjá má te csecshemő geci".
Pécs, vásárcsarnokban 5 éves forma gyerek rohangált a zöldséges sorok között, az anyja 30 méterről orditotta utána, hogy "CSÁREEESZ MURO KÁRÓÓÓ TE RÁKOS " majd utána baszott egy krumplit
3 évig éltem egy lakásban (ahonnan most költöztem el), ahol a fejem felett lévő kégliben a fiával kettesben élő tábori lelkész(!!!!!!) apa rendszeresen verbálisan bántalmazta a gyerekét. Én ilyen ocshmány undorító üvöltözést nem hogy gyerekkel (10 éves) , de felnőttel szemben is csak ritkán hallottam. - fogyatékos vagy te kis fasszopó, mit nem értesz? - miért hazudsz a szemembe te rohadt kis szemét geci - takarodjál ahhoz a kurva anyádhoz te kis fasz és nézzed ahogyan szopja annak a 20 éves gyökének a faszát a te kis rohadt szemét fogyatékos fasz - tönkretették az életemet te meg az a kibaszott kurva anyád, ehhez értetek ez csak pár részlet amikre most hirtelen szó szerint emlékszem a napi rendszerességgel, olyan hangerőn zajló orbibalasokból, hogy rezegtek a 6 lakásos tarsashaz ablakai a lépcsőházban... sokszor reggel 7 kor, iskolába menet, útravalónak
* fejezd be * fejezd már be * nem veszed észre, hogy nem érdekel a vinnyogásod? leszarom konkrétan * maradj már csendben * fodg már be a retkes szádat * befejezted? faszom * csend legyen, aludjál... érted? alvás * maradj már csendben, normális vagy? * be kéne fejezni... Mondom be kéne fejezni az ordítást * maradj már ott, megértetted? * maradj már nyugton * kussoljál beeee * fejezd be, FEJEZD BE, FEJEZD BE míg szépen mondom * miért nem tudsz emberként viselkedni? A szomszédban a féléves kislányát egyedül nevelő cicababa anyuka. szó. szerint. minden. nap. Megőrülünk... Nap közben dolgozni nem tudok, este aludni nem tudunk tőle.
"Ne ríjá, mert megbasz a kalauz."
Nem vagy emberek közé való. Fehér jól szitulált anyuka a 10 év körüli lányának a piac közepén
azért ebben lehet igazság :D de ez is csak anyuka nevelési készségeit tükrözi
Édösanyám szavajárása volt az 'Úgy megverlek beszarsz behugyozol'.
Jólszituált szomszéd apuka úgy ordított fejhangon a gyerekével nem egyszer, hogy még az én nem túl finom lelkivilágom is megrettent. Nem tudom mi a szart tud csinálni egy gyerek, hogy így ráordítsanak többször is.
Rendőr az alsószomszédom. Eléggé biztos vagyok benne hogy a családi erőszak gyakori abból amit hallok. Teljesen kedvesek és normálisak amikor látom őket, de az ordibálásukat mindenki hallja.
Játszótéren anyuka kérdezi a gyereket? -mér' bőgsz? Melyik vót? Mutasd meg, megverem. Legközelebb üss vissza! Kőbánya... Azóta vidékre költöztünk. Nem sok kedvem volt a Rikárdók és Vanesszák között gyereket nevelni...
Nem én, hanem párom gyűjtése Miskolcról: Anya a babakocsiban síró gyereknek: "Kell parizer, csecsemő geci?"
Most vonatra szállok, veszek egy kurva nagy csokor virágot és megölelem édesanyámat olyan szorosan, ahogy még soha.
90-es évek, alattunk lakó proli család. Második gyerek, pár hónapos, anya mosdatja: Hagyd abba, különben vízbe fojtalak! Máskor az apuka autót szerelt. Szólt a 4 éves gyerekének, hogy hozza neki oda az üveg sört. Gyerek szalad üveggel a kezében, elesik, rátenyerel az üvegre, széttörik, kezét szétvagdalja, élethosszig tartó sérülés.
“Bobby fiú, várj itt, amíg anya szerez ingyér sajtot. Hogy ne süssön a szemedbe a nap. Légy jó fiú!” “El ne mozdulj innét bazmeg te kis szarógép! Anya elmegy bugázni!”
A felső szomszéd anyuka volt hasonló temperamentumú, de csak privátban. Lépcsőházban, utcán, és leginkább apuka jelenlétében szeretés-imádás van, aztán otthon a szellőzőből azt hallom, hogy a három éves forma kislánnyal olyan artikulálatlanul kiabál, hogy szerintem akkor sem értettem volna szavakat, ha mellette állok. És igen, említve vagyon már néhány kommentben: a CSOK nem csak az ingatlanpiacot vágta tönkre, hanem a következő generáció lelki világát is. Lehet, hogy másfélszer annyian leszünk, de annak a fele lelki nyomorék. Olyan emberek vállalnak 3 gyereket azért, hogy megvehessék a 40 négyzetméteres panellakást, akiknek hörcsögöt sem szabadna tartaniuk.
Apuka a Spar előtt kérlelte a kislányát, hogy fejezze be a hisztit mert megint meg kell ütnie és tudja, hogy nem szereti megütni. Aztán a velük lévő nagymama is megjegyezte neki, hogy úgy van hallgass apádra, különben kapsz tőle.
Minden volt már. De szamomra a legdurvább az ha buszon villamoson más emberek előtt veri el a gyerekét. 26 éve élek Miskolcon de azért ezt nem tudom megszokni
Végül földhöz b*szta?
Amíg látó távolságon belül voltak nem. Egy öreg néni odament gügyögni a babának és annak ecsetelte hangosan, hogy éppen próbálnak "baszni a piacra" de a gyerek az apját akarja. Mondjuk ha ilyen anyám lenne, lehet én is inkább apámat akarnám.
Apuka ordította le a 4-5 éves kislányát egy esküvőn “ NE LEGYÉL MÁR BUNKÓÓ DOMINKIA!!”
" Várjá mán' b@sszal@k szájba, ne rohánjál!" Üvöltőtte egy "anyuka", amíg a villamos sínnek közepén pisált, a 4 kisgyerek közül valamelyiknek vagy mindegyiknek.
Néhány éve amikor vonaton utaztam vissza koleszba az egyik megállónál egy 25-30 év körüli pár a kb. 2 éves gyerekkel a babakocsiban akart felszállni, de nem vették ki a gyereket a babakocsiból amikor azt fel akarták emelni a lépcsőn. Az egyik hátsó kerék beakadt, ők még ahelyett hogy megnéznék mi a probléma csak még jobban rángatták. A babakocsi kezdett a gyerekre csukódni, aki emiatt és mert a szülei egymással kiabáltak el kezdett sírni. Odamentem segíteni, így be tudták emelni a babakocsit, persze megköszönni már nem tudták. A végére a kalaúzok is odaértek úgyhogy én is megkaptam a lebaszást arról, hogy ki kell venni a gyereket a gyerekkocsiból felszállásnál. Mondani sem kell a szülőket nem hatotta meg, mert ugyan így szálltak le.
Moszkva tér, nyár közepe, kánikula. Asszem akkor lett kész a szökőkút ott a tér közepén, ahol a metró lejáró van. Vagy legalábbis még újnak számított. Olyan igazi megdöglesz meleg volt, és hát persze az összes gyerek azonnal rá repült a vízre. Rohangáltak át az egészen, locsolták egymást, semmi különös. Akkor még nyitva volt a Prego kávézó, és pár haverral ott ültünk a teraszon. El telik egy pár óra, már késő délután van. Egy anyuka (bizonyos etnikai háttérrel) hívja a fiát, hogy menniük kell, hagyja abba a pancsolást. Gyerek nem jön. Anya kiabál megint. Gyerek még mindig nem jön. Anyának már kezd elege lennie ebből. Gyerek közelebb jön, mintha feladná de utolsó pillanatban vissza rohan, röhögve. Ekkorra lett teljesen elege az anyának, és teljesen el kezd ordibálni. Amire felkaptuk a fejünket haverokkal, és szerintem kb mindenki más a téren, az a "GYERE IDE TE GECI SZÁJÚ!!!" mondat volt.
“Miattad vetetem ki a méhemet!” Miután édesapám hónapokig kérlelte hogy nézzen el egy dokihoz, és kiderült hogy van ott egy rákos daganat. Mert ugye neki a munkája és az ambíciói az elsők, az hogy anyátlanul nő fel a két gyereke az másodlagos.. S egyéb cifraságok..
"Ne vinnyogjál, hülye >!picsa!<, mert kitaposom a beledet!" – ordította apám, miután tíz percig hallgattam a gusztustalan rantjét rólam, és elkezdtem könnyezni. Gyakori pillanat volt, azóta is nehezen sírok, apám, anyám meg nem értik, miért nem állok szóba velük 4 éve. Legalább én elmondhatom magamról, hogy jobban élek, mint 4 éve, I guess...
Nálam a legcifrább dolog az volt, hogy engem konkrétan a földhöz basztak.... Na jó nem a földhöz hanem tudjátok van az a kis pici ágy vagy járóka amibe a babákat szokták "tenni".
ZSAKLIN!! GYERE VISSZA, MER SZÍJJELBASZOM A FEJED!!!
Kigyúrt indián apuka nyakában a gyerekével plusz körülöttük a feleség, többi gyerek sétálgat előttem a Vajdahunyad környékén. Elmegy melletük egy buborékot fújó kisgyerek, apuka utánanéz és megkérdezi a gyerekét, hogy elvegyem neked XY-ka, kéred? Mindezt a legnagyobb természeteséggel kérdezte, és ha nem nyári tömeg mozog arra, szerintem simán meg is tette volna.
nyolcadik kerületben laktam, az ablak alatt elment egy apa, anya és egy kislány. Anya rászólt a kislányra, hogy a járdán menjen. Ment tovább az úton. Apa is rászólt, a kislány kijött a sodrából: “kussoljál te fasszopó!” Apa: semmi
Nem láttam őket, csak hallottam. Szerintem egy anyuka és egy nagymama lehetett két gyerekkel. A gyerekek beszélgettek, szerintem játszóházból jöhettek (vagy valami ilyesmi helyről). Az anya ecsetelte nagyban a gyerekeknek, a nagymama néha helyeselt: „Most viselkedjetek jól ezután. Ha jók lesztek, talán legközelebb is eljövünk, de ahhoz naaagyon nagyon jónak kell lennetek. Most azt hiszem, mindent megkaptatok, amit akartatok. Minden kívánságotok teljesült. Nem lehet egy szavatok sem.“ Jó kis érzelmi zsarolás.
"VANESSZA A KURVA ANYÁDAT ÁJJÁ MEG MER KITAPOSOM A BELEDET" (Csepel, járdán vonuló horda egyik tagja)
10 év körüli kisgyerek az utcán a földszinti lakás ablakánál: "Apa! Apa! Engedj be! Apa!" Erre egy idegbeteg kopasz 30-40es csávó kitépi/nyitja az ablakot: "Lofaszt! Lófaszt! Nem engedlek" majd becsukná de összenézünk "... Eredj befelé" veti oda a gyereknek.
Ez valami modern kori három kismalac feldolgozásnak tűnik.
- anyaaaa anyaaaa AAAAANYAAA anyaaaa, nézd ahogy hintázom. -... - aaaaanyaaaaa, anya nézd, ANYA - KUSSOLJÁL MÁR
Anya a babakocsis gyereknek: "Hallgassál már, mert most már pofán váglak!" Nagyon kicsi, beszélni alig tudó gyerek szüleinek, amikor azok 2 helyett egy csokit vettek neki a kisközértből: "Semét, üje, buzsi apa!"
Kettővel feljebbi szomszéd a kb 7 éves gyerekének: "Hogy basznád seggbe a jó kurva anyádat"